Így lett digitálisan kutatható dédnagyapám csajkafedele

A 2021/22-es tanévben azon szerencsés diákok közé tartoztam, akiknek kutatási tervét az Új Nemzeti Kiválósági Program támogatta: két féléven keresztül foglalkozhattam egy olyan témával, melyet saját érdeklődési körömnek megfelelően választhattam ki. A program lehetővé tette, hogy a dédnagyapám teljes hagyatékát elérhetővé tegyem bárki számára. Arról már beszéltem, hogyan hoztam létre egy online elérhető bibliográfiát az I. és II. világháborús hadifogolynaplókból és memoárokból, ebben a cikkben pedig elmesélem, hogyan vált a padláson porosodó, családi örökségből digitálisan elérhető forrásanyag!

Az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjasaként lehetőségem nyílt arra, hogy a dédnagyapám hagyatékával mélyrehatóbban foglalkozzak. A hadifogolynaplójához kapcsolódóan a Zotero hivatkozáskezelő szoftver segítségével készítettem egy nyilvánosan elérhető bibliográfiát, melyben összegyűjtöttem a magyar nyelven kiadott hadifogolynaplókat és memoárokat. A projekthez kapcsolódó Omeka-honlapom a kéziratokra, tárgyakra és fényképekre fókuszál, és nyilvánosan elérhető mindenki számára itt:

Peták István hagyatéka: Egy ózdi kántortanító naplója és levelezése

(az eléréshez kattintson a fenti szövegre)

De mi is az az Omeka? Az Omeka egy nyílt forráskódú tartalomkezelő program, melyet könyvtárak, múzeumok, levéltárak számára fejlesztettek, de számos más tudományterület is előszeretettel használja online kiállítások készítésére, gyűjtemények bemutatására, publikálására. Ami eddig raktárakban, íróasztalok fiókjában porosodott, az az Omeka által a nyilvánosság elé kerülhet, professzionális kutatók és a téma iránt érdeklődő laikusok részére egyaránt hozzáférhetővé válik – bár az ingyenesen elérhető és fizetős verziók között akadnak különbségek.

Az Omeka nyitóoldala, az ingyenesen elérhető Omeka S és az Omeka Classic verziók leírásával.

Mivel korábban magam sem használtam a programot, elsőkörben videókból és online cikkekből tájékozódtam, hogyan is működik a rendszer. Ebben nagy segítségemre volt Sirhán Bálint ismertetője. Számomra az Omeka S program volt elérhető, mely néhány funkciót tekintve különbözik a Classictól (például nem lehet benne kiállítást készíteni), de az egyes tételek felvitele nagyon hasonló módon történik.

Miután a program használtatát, lényegét más forrásokból megismertem, nem maradt más hátra, mint telepíteni az Omekát és nekikezdeni a feltöltéseknek. Itt ütköztem az első komolyabb akadályomba ösztöndíjas időm alatt: a képek feltöltését az omeka.net-en kezdtem meg, ott azonban ingyenesen csak 500MB tárhely engedélyezett, mely a levelek, fényképek és napló összes oldalának felöltéséhez messze nem lett volna elég. Szerencsére lehetőség van egyetemi tárhelyre felépíteni az Omeka adatbázisokat, így végül a digitális gyűjtemény az ELTE szerverén kapott helyet.

Négy úgynevezett elemkészletet, azaz több elemből álló gyűjteményt hoztam benne létre: az egyikben a naplót és annak betűhív átiratát mutatom be, a másodikban a levelek scannelt képeit és gépelt változatát tettem közzé, a harmadikban egy csajkafedelet, végül pedig a dédnagyapámról készült, családi tulajdonban megőrzött fotókat tettem bárki számára elérhetővé. (Az Omeka elvei alapján egy-egy elemet több elemkészlethez is hozzá lehet adni.)

A négy elemkészlet a honlap szerkesztői felületén

Az elemek metaadatait a Dublin Core Metadata Initiative (DCMI) alapján adtam meg. De mi is az a Dublin Core? A DCMI eredete 1995-re nyúlik vissza, amikor könyvtárosok, elektronikus források szakértői, tartalom-szolgáltatók gyűltek össze, hogy megállapodjanak egy könnyen érthető és alkalmazható forrás-leíró szabályzatban, mely bármely tudományág területén használható. Az érdeklődés folyamatosan nőtt a DCMI iránt és mára több mint 20 nyelvre fordították le dokumentumait. (Az Omeka S magyar nyelvű változatát használtam, így nagy segítségemre volt a metaadatok kitöltésekor a felhasználási segédlet, mely az OSZK honlapján elérhető.)

A levelek feltöltésével kezdtem. Összesen 11 katonai levelet tartalmaz a hagyaték, melyből kettőről nem derül ki, hogy pontosan mikor és hol lett feladva, de a tartalmából lehet tudni, hogy Peták István még a katonai kiképzése alatt írta őket. Így tehát a helyszín és dátum mezőt csak a többi 9-nél tudtam megadni. Minden levél külön elemként került az elemkészletbe, így mindegyikhez külön hozzáadtam leírás rovatba a betűhív átiratot.

Hasonlóan jártam el a napló esetében is: az egyes (dupla)oldalait külön elemként vittem fel, és minden oldal átirata megtalálható a leírás mezőben. A fényképek esetében nehezebb dolgom volt, ugyanis a legtöbb esetben nem lehet tudni, pontosan melyik évben készülhettek. A képleírásokat a nagyszüleim visszaemlékezése alapján írtam meg.

A csajkafedél különlegessége, hogy egyik oldalába egy térkép van vésve, jelölve rajta az egyes állomásokkal, melyeken Peták István a háború alatt és után megfordult. Feltehetően Franciaországban, az utolsó hadifogolytáborban készíthette, mert a felületen pont kifér Miskolctól (a bevonulás helyszínétől) Poitiersig (az utolsó francia hadifogolytáborig) minden város és állomás a térképen. A másik oldalon ezek a településnevek vannak felsorolva, néha dátummal is ellátva. Mivel ez egy használati tárgy volt, rengeteg sérülés érte mind a térképet, mind a felírt helységneveket, ráadásul a fényes felülete miatt nehéz volt olyan fényképet készíteni róla, amin jól látszanak az ábrák. Bár csak két elemből áll, külön elemkészletbe tettem a csajkafedél két oldalát. Az egyes városokat – amiket ki lehetett olvasni az írásból – mai nevük szerint adtam meg a metaadatoknál.

Képek (balról jobbra, fentről le): 1. Peták István naplójának első oldala; 2. Peták István levele feleségének és gyerekeinek (1945. október 25.); 3. Peták István évekkel hazatérte után az Ózdi Kisegítő Iskola igazgatói irodájában;
4-5. A csajkafedél két oldala.

Az Omekát szerencsére egyre többen és többen kezdik használni, nemcsak külföldön, de hazai kutatások során is. Magyarországon például a Zsidó Múzeum és Levéltár tette közzé gyűjteményének egy részét, illetve a Hidden Galleries kutatói is ezt a programot választották az összegyűjtött anyaguk a publikáláshoz.

---

Fent: A Zsidó Múzeum és Levéltár Omekán keresztül elkészített honlapja, Lent: A Hidden Galleries nyitóképe

Végül – de nem utolsó sorban – szeretnék köszönetet mondani az ELTE informatikusainak, hogy telepítették számomra a programot és létrehozták nekem az ehhez szükséges felületet/informatikai hátteret; Ilyefalvi Emesének a konzultációkért és az ötletekért; illetve természetesen az Új Nemzeti Kiválósági Programnak, hogy lehetővé tették számomra a hagyaték kutatását és közzétételét!

Olvassa el a cikk első részét is!

https://elteneprajz.blog/2022/07/09/online-bibliografia-vilaghaboru-hadifogolynaplo-memoar/