„Itt az idő, most vagy soha!”- Mennyire ismered Petőfit?

Idén, 2023. január 1-jén ünnepeltük a halhatatlan költő, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A jeles nap tiszteletére összeállítottunk egy kvízt, melyben Petőfi életével és művészetével kapcsolatos tudását tesztelheti! Először töltse ki a kvízt ITT, majd olvassa el cikkünket, melyben nem csak a kérdésekre adott válaszokat fejtjük ki jobban, de archív képekkel, festményekkel és videóval is készültünk!

1 . 2023. január 1-jén ünnepeltük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A költő halála után évekig folyt a vita: hol született valójában?

Helyes válasz: Kiskőrösön

Petrovics István, Petőfi Sándor édesapja 1824-től új mészárszéket bérelt Kiskunfélegyházán, családjával is odaköltözött, így a költő gyermekkorát is itt töltötte. Halála után évekig folyik a vita arról, hogy hol született valójában. Egyes feljegyzések szerint Szabadszállás is a maga szülöttének tartja a híres költőt. A kérdést tovább bonyolította maga Petőfi Sándor is, aki Kiskunfélegyházát azért is vallhatta szülőföldjének, hogy ne tartsák kiskőrösi tótnak.

Forrás: Magyar irodalomtörténet

2. Mi volt Petőfi Sándor eredeti neve?

Helyes válasz: Petrovics Sándor

3. Petőfi Sándor alkotásai közül több is „népdalosodott”. Az alábbi két szöveg az Alku című vers, a másik pedig annak kibővített, bodrogközi népdal-változata. A két vagy a három versszakos változat Petőfi alkotása?

Helyes válasz: Petőfi verse a rövidebb, két versszakos változat

Képek: 1. K. Kovács Péter: Fiú tinóval (Néprajzi Múzeum, F 117547) 2. K. Kovács Péter: Fiú tinóval (Néprajzi Múzeum, F 117548)

4. „Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül.” – írja Petőfi Sándor A puszta, télen című versében. Mely állatot hívjuk tinónak?

Helyes válasz: a fiatal, 1-3 éves herélt borjút

Forrás: A magyar nyelv értelmező szótára

5. Az alábbi képek közül mely festményen NEM szerepel a híres költő?

Képek: 1. Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864), – a képen bal oldalt a sarokban látható Petőfi Sándor, 2. Orlai Petrich Soma: Petőfi a szüleinél, 3. Hegedűs László: Petőfi halála (1855 körül)

6. Mely állítás HAMIS az alábbiak közül?

Helyes válasz: Petőfi Sándor valóban felolvasta a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén 1848. március 15-én

A Nemzeti dalt Petőfi Sándor két nappal a forradalom előtt írta. A verset a Landerer-Heckenast nyomdában nyomtatták ki a Tizenkét ponttal együtt, mégpedig úgy, hogy Petőfi emlékezetből vetette papírra az egyes versszakokat, mivel a költemény eredeti kéziratát otthon felejtette. A Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt szétosztották a tömegben, majd a Nemzeti Múzeum előtt többek közt Petőfi Sándor is mondott beszédet, de a verset nem olvasta fel.

Forrás: Múlt–kor

7. Az “Otthagy csapot, papot!” szólás Petőfi Sándortól ered, aki Csokonai című versében használta először a kifejezést. Mikor használjuk ma ezt a mondatot?

Helyes válasz: Ha valaki mindenről megfeledkezve hirtelen félbehagyja dolgát.

Az anekdota szerint Csokonai Vitéz Mihályt egy pap barátja meginvitálta magához. Lementek a borospincébe, a házigazda megengedte a boroshordót, de csapot elfelejtett vinni hozzá, így megkérte Csokonait, hogy menjen át a szomszédba kölcsönkérni – addig ő a kezével zárta el a hordón a lyukat. Csokonai át is ment, de nem számított rá, hogy ott egy lakodalomba keveredik, így csapot, papot elfeledve elkezdett mulatni a vendégekkel. Ezt a történetet elevenítette fel Petőfi a versében, a kifejezés innen vált népszerűvé.

8. A (kvízben megadott) négy idézet közül három magyar népdalokból van kiemelve, egy pedig egy Petőfi vers első két sora. Melyik részlet származik Petőfi Sándor tollából?

Helyes válasz: „A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet”

A VIRÁGNAK MEGTILTANI NEM LEHET

A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
Kikelet a lyány, virág a szerelem,
Kikeletre virítani kénytelen.

Kedves babám, megláttalak, szeretlek!
Szeretője lettem én szép lelkednek –
Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden
Szemeidnek bűvösbájos tükrében.

Titkos kérdés keletkezik szivemben:
Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, vagy engem?
Egymást űzi bennem e két gondolat,
Mint ősszel a felhő a napsugarat.

Jaj ha tudnám, hogy másnak vár csókjára
Tündér orcád tejben úszó rózsája:
Bujdosója lennék a nagy világnak,
Vagy od’adnám magamat a halálnak.

Ragyogj reám, boldogságom csillaga!
Hogy ne legyen életem bús éjszaka;
Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,
Hogy az isten áldja meg a lelkedet.

Debrecen, 1843. december

Hallgasd meg Petőfi Sándor „A virágnak megtiltani nem lehet” című népies költeményének népzenei feldolgozását!

9. Petőfi Sándor a Kiskunság című versében azt írta: “Cserényoldalánál szundikál a gulyás leterített subán, kutyái is lomhák, nem is pillantanak az útazó után.” Mit jelent a cserény?

Helyes válasz: vesszőfonással bekerített, esetleg befedett hely, csikósok, gulyások tanyája a szabadban

Olvasd el a teljes költeményt ITT!

Forrás: A magyar nyelv értelmező kéziszótára

10. Mely Szendrey Júliával kapcsolatos állítás IGAZ?

Helyes válasz: Szendrey Júlia önálló alkotó volt, irodalmi műveiből kötet is jelent meg.

Noha egyre inkább rögzül a köztudatban, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor felesége, hanem önálló alkotó is volt, irodalmi munkásságának egy jelentős része 2021-ig nem jelent meg nyomtatásban, de ez a kötet a jelenleg fellelhető összes elbeszélését és meséjét tartalmazza.

Forrás: Szendrey Júlia-kutatás

Képek: 1. Garay Ákos: Cserény, Bugac (Néprajzi Múzeum F 68662), 2. Garay Ákos: Kisbojtárok a cserény mellett, Bugac (Néprajzi Múzeum F 68673), 3. Györffy István: Cserény, Bugac, 1921 (Néprajzi Múzeum F 21078)

Borítókép: A puszta (id. Markó Károly festménye, 1853, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)