Keserves idő, hidegen fújó szél, ázó-fázó rozmaringlevél, árokban reszkető fűszál, üzenetet hordozó holló, kőből épített tömlöc… A white Box/EXPO második kiállítása Árvai Sándor rabnótáival ismerteti meg a látogatókat. Imre-Horváth András, harmadéves hallgató, több alkalommal gyűjtött népdalokat a felső-borsodi születésű, hortobágyon szolgáló pásztorembertől. Találkozásuk során felmerült a kérdés: milyen kapcsolat áll fenn Árvai Sándor saját börtönévei, és a repertoárjába tartozó rabénekek között? A kiállítás a meghallgatható dalfelvételeken keresztül közelíti meg a témát, lehetővé téve a látogatóknak, hogy átérezzék a rabnóták egyedi hangulatát.
Kategória tár:szakmázó
Buddhaszobrok útja Nepálból Nógrádba – Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Milyen utat jár be egy buddhaszobor Nepálból Nógrádig? Hogyan néz ki egy nepáli kézműves szoborkészítő műhely? Miként valósul meg a többszínterű etnográfia a terepen? Áldozó Borbála és Káldi Anna beszámolója következik.
white box/EXPO: az ELTE Néprajz Blog pop-up kiállítássorozata
Tíz téma, tíz kiállítás, egy hirdetőtábla. Az ELTE Néprajzi Intézetében november 4-én debütál a white box/EXPO c. új kiállítássorozat. A projekt keretében az alapszakos harmadéves hallgatók szakdolgozati témái kerülnek feldolgozásra kéthetente egy-egy pop-up kiállítás formájában az egyetem folyosóján. E rövid bejegyzésben a projekt megálmodója, Veres Szidónia mutatja be a sorozat koncepcióját.
Többnyelvűség a nyugati hármashatáron – Vancsa Boglárka beszámolója az UTAK Programról
A Hagyományok Háza UTAK Programja fiatal egyetemistáknak kínál lehetőséget, hogy terepmunkájukat megvalósítsák és kutatói pályájuk első lépéseit megtegyék. Az interjúsorozatban közelebbről is megismerhetjük a támogatott hallgatókat és témáikat. Hogyan ünnepelnek nagyszombaton a felsőszölnökiek? Milyen nyelven beszélnek egymással a magyarországi szlovének? Hányféle nyelven lehet drukkolni egy focimeccsen az osztrák-szlovén-magyar hármashatáron? Vancsa Boglárka beszámolója következik.
Az ökofalvak második generációja – Interjú Eitler Ágnessel és Jánosi Kincsővel a 37. OTDK-ról
Mi lesz a sorsa a jövőben a magyarországi ökofalvaknak? Milyen szerepet vállalnak a fiatal felnőttek ezeknek a településeknek az életében? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ez alkalommal Jánosi Kincsővel, az ELTE BTK magyar-német tanári szakos hallgatójával hallgatójával és témavezetőjével, Eitler Ágnessel, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatójával beszélgettünk.
Széchenyitől a néphagyományig – Beszámoló az LII. Honismereti Akadémiáról
Idén Cegléden rendeztek meg az LII. Országos Honismereti Akadémiát, június 30. és július 4. között. A rendezvény központi témája a reformkor volt, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából. Bár elsősorban a történelem szerelmeseinek nyújtott élményt az Akadémia egyhetes programsorozata, a honismereti fókuszból adódóan a néprajz és az irodalom iránt érdeklődők is bőven találhattak számukra érdekes programokat.
„Jó érzés visszagondolni, hogy tanáraim szakterületeik legkiválóbb művelői voltak” – Interjú Gráfik Imrével
Hogyan kerül egy debreceni diák az ELTE Néprajzi Intézetébe, majd 1973-ban Chicagóba? Milyen élmények kötődnek az Eötvös Collegium falaihoz? És hogyan kapcsolódik a szemiotika a tárgyi néprajzhoz? Az ELTE Néprajzi Intézet 90 éves jubileumi sorozata most Gráfik Imrével készült interjúval folytatódik, aki mesél tanárokról, utazásokról, emlékezetes találkozásokról – és arról is, hogyan kapcsol ki egy muzeológus, amikor épp nem a tudománnyal foglalkozik.
Isaszegi cérnakönyv – A 19. századi szlovák népi vallásosság öröksége
2016-ban egy különleges, vallásnéprajzi dokumentum került az Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely gyűjteményébe – a kis méretű (10,5×17 cm-es), keménypapírba kötött kolligátum népies neve: „cérnakönyv”. A fogalmat Erdélyi Zsuzsanna alkalmazta a házilag összevarrt, -fűzött vagy -ragasztott kéziratos és nyomtatott szövegekből álló énekeskönyvekre. Volter Domonkos doktoranduszunk e forrásanyag feldolgozására és a téma szélesebb kontextusba helyezésére vállalkozik írásában.
A lakótelepi garázssorok világa – Interjú Vámos Gabriellával és Áldozó Borbálával a 37. OTDK-ról
Milyen világ rejlik a lakótelepi garázssorokban? Milyen kutatói kihívásokkal kell szembenéznie egy női kutatónak egy alapvetően férfias terepen? Mi a jó mentor-diák munkakapcsolatnak a titka? A Mester és tanítvány sorozatunkban hét interjút olvashatnak az érdeklődők a 37. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. Ez alkalommal Áldozó Borbálával, az ELTE TáTK Kulturális antropológia mesterszakos hallgatójával és témavezetőjével, Vámos Gabriellával, a ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatójával beszélgettünk.
„Szövődhettek a barátságok, szerelmek vagy épp ellenszenvek” – Interjú Mohay Tamással
A Néprajzi Intézet 90 éves jubileuma alkalmából készítettünk interjút Mohay Tamással, aki 36 évnyi egyetemi oktatói, 12 év intézetvezetői és összesen huszonkét évi tanszékvezetői munka után 2025 tavaszán nyugdíjba vonult. Hogyan tekint vissza erre a hosszú és változatos pályára? Mit jelentett egyetemista korában az a bizonyos „repülő egyetem”? Hogyan ismerkedett meg Nagy Sándorral, a „naplóíró parasztember”-rel? A bőséges fényképanyaggal ellátott interjúval búcsúzunk a tanévtől, és tekintünk vissza Mohay Tamás egyetemi éveire.