Idén 200 éve, 1822-ben jelent meg az első magyar népmesegyűjtemény németül Bécsben, Gaal György Mährchen der Magyaren című munkájának fordítása és kritikai kiadása azonban folklorisztikai jelentősége ellenére máig nem történt meg. Miért nem fordította le eddig senki az első magyar népmeséket tartalmazó kötetet? A gót betűk megfejtésén túl milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Népmesék egyáltalán a Gaal-szövegek?
Címketár:Ilyefalvi Emese
A nagy karácsonyi veszekedés, avagy az antropológia magyarázata arra, miért nem vagyunk felhőtlenül boldogok a szeretet ünnepén – interjú Bali Jánossal
Miért nem boldogok az emberek karácsonykor? Nevezhető-e a szeretet ünnepe globális fogyasztási rítusnak? Az egységesítő globalizáció hatására eltűnhetnek-e teljesen a lokális karácsonyi szokások? Bali János tanár úr vezet be minket a megváltozott karácsonyi rítusok világába a lundi iskola módszertanából kiindulva.
Ilyefalvi Emese a Spirit FM vendége volt
Nemes Anna Könyvmustra című irodalmi műsorának vendége volt Ilyefalvi Emese, aki nemcsak a ráolvasásokról, de a pályára találásáról, a kutatói lét szépségeiről és nehézségeiről, illetve az elteneprajz.blog-ról is beszélt.
Fordításról, recepcióról, Hermann Bausingerről
Az elteneprajz.blog Ilyefalvi Emese Kuti Klárával készített interjújával emlékezik a nagy hatású tudósra. Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum muzeológusa ötven év távlatából tekint vissza a kutató hazai recepciótörténetére és a magyar Bausinger-fordítások hibáira, de szó esik a humántudományok társadalmi elvárásairól és az intézmények átnevezésének szükségességéről, illetve hiábavalóságáról is.
A szilvás babtól Mária radinájáig – interjú Kisbán Eszterrel a karácsonyi vacsorák történetéről
Kisbán Eszterrel, a hazai táplálkozástörténet megkerülhetetlen kutatójával, a Magyar Néprajzi Atlasz táplálkozással foglalkozó térképeinek legnagyobb ismerőjével Bársony Tamás néprajzos hallgatónk (nem mellesleg, gyakorló szakács) és Ilyefalvi Emese oktatónk beszélgetett. Miért nem szerepel a paraszti karácsonyi asztalon sokáig a bejgli? Mióta eszünk töltött káposztát? Mit eszik egy táplálkozástörténész karácsonykor? Az interjúból kiderül!
„Az Ördögkatlan az a terep, ahol lehet kísérletezni.” – Interjú Both Miklóssal és Nagy Zoltánnal terepmunkáról, fesztiválszervezésről és tudománynépszerűsítésről
Az Ördögkatlan Fesztivál lassan másfél évtizede ad lehetőséget arra, hogy bárki belekóstolhasson a hazai és nemzetközi kulturális és művészeti sokszínűségbe. Ilyefalvi Emese Both Miklóssal és Nagy Zoltánnal beszélgetett a terepmunka, a fesztiválszervezés és a tudománynépszerűsítés rejtelmeiről. A megszólalók egy olyan spontán, szituatív, experimentális néprajzról mesélnek, mely az egyetemi oktatás és a tantervi követelmények felől egyszerre lehet vonzó és félelmetes, de ahhoz kétség sem fér, hogy aki eddig valamiért nem járt még az Ördögkatlan Fesztiválon Both Miklós Udvarában, 2022-ben biztosan nem fogja kihagyni.
Hurrá! 50 írással zárja első egyetemi évét az elteneprajz.blog
Azt, hogy a 2020-as járvány mennyire radikális változást hozott a világunkba, még csak sejtjük. Egy valami azonban biztos: az elteneprajz.blog létrejöttében katalizátor szerepet játszott a pandémia.
Ilyefalvi Emese az MTA Podcastjában vendégeskedett
Az MTA Podcast új epizódban hallhatunk a ráolvasások gyűjtésének buktatóiról, a dán óriások legvalószínűbb tartózkodási helyeiről, a mesék genetikájáról, ezerarcú hősökről és mindenekelőtt egy digitális bölcsész hétköznapjairól.
„Fontosnak tartom, hogy a hallgatók az ötlettől egészen a publikálásig tartó utat végigjárhassák.” – interjú Ilyefalvi Emesével és témavezetettjeivel, Peták Imolával és Vásárhelyi Petrával, a 35. OTDK-ról
Mi az a “nagymama-etnográfia”, hogy készülhet egy családi ereklyéből OTDK dolgozat, és hogy lehet a vírushelyzet egy tudományos kutatás katalizátora? Szinok Bianka mesterszakos hallgatónk interjúja.
Harry Potter-kultusz, könyvtári fűthető kézmelegítő és egy felbecsülhetetlen értékű antitrinitárius vitairat: ráolvasások nyomában a világ egyik legrégebbi egyetemén
Ilyefalvi Emesét első külföldi kutatóútja Oxfordba repítette 2014 márciusában. #könyvtársztori
ELTE Néprajz Blog 