Oktatóink és hallgatóink az EtnoKultúra című műsorban

elte-oktato-hallgato-etnokultura

Lassan másfél éve, 2022. március 22-én startolt el a Néprajzi Múzeum EtnoKultúra című műsora, az elmúlt tanévben pedig összesen öt alkalommal szerepeltek a 26 perces televíziós szakmagazin adásaiban oktatóink, hallgatóink. Ki volt az ELTE Folklore Tanszék első női vezetője? Hogyan hatott a papság az írástudatlan nép életére a 18. és 19. században? Hogyan változik három generáció ízlésvilága? Kiderül összefoglaló videós posztunkból!

Bárth Dániel és Ilyefalvi Emese az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai kutatócsoport munkájáról

Bárth Dániel, az ELTE BTK Néprajzi Intézet igazgatója és Ilyefalvi Emese, a Néprajzi Intézet oktatója az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai kutatócsoport munkájáról beszéltek az EtnoKultúra 3. epiódjában.

0:31: Milyen kérdésekre keresi a választ kutatócsoport?

1:04: Milyen forrásokat használnak fel? Miért nem állt a papság a néprajzi érdeklődés középpontjában a 19. században?

1:43: Milyen információkat kell keresni a levéltári forrásokban? Mik azok az egodokumentumok? Milyen információk szűrhetők le konfliktusos iratanyagokból?

2:40: Esettanulmányok mint „cseppben a tenger”.

3:11: Hogyan hatott a papság az írástudatlan nép életére a 18. és 19. században?

3:55: A „hétköznapi életvilágok” megközelítése. Papok eltartása és a papi szolgáltatások.

5:12: Mi található a digitális adatbázisban? Társadalomtudományok, plébániák és helyi gyülekezetek, mint célközönség.

Bárth Dániel, az EtnoKultúra 3. adásában

Kothencz Kelemen a bajai Türr István múzeumról

Kothencz Kelemen jelenlegi doktorandusz hallgatónk, a bajai Türr István Múzeum néprajzkutatója, főmuzeológusa. Az EtnoKultúra 6. epizódjában a bajai Türr István múzeum néprajzi kiállításáról kérdezték.

0:29: A baja Türr István múzeum, mint nemzetiségi bázisintézmény.

1:04: A múzeumban megszerzett tudást a látogatók a későbbiekben is használni tudják.

1:48: Az állandó néprajzi kiállítás koncepciója. Solymos Ede és munkássága.

2:50: Halászati fényképeken szereplő kisgyerek és egy ausztrál vendég kapcsolata.

4:22: Néprajzi látványraktár, ahol „néha még élő néprajzos muzeológus is dolgozik.”

5:31: Belsőépítészek, helyi mesterek és egy dalszerző múzeumpedagógus is segítette az új kiállítást.

Kothencz Kelemen az EtnoKultúra 6. adásában

Svégel Fanni a női kutatókról

Svégel Fanni doktorhallgatónkat, az elteneprajz.blog oszlopos szerkesztőjét, a Nőrovat szerzőjét a női néprajzkutatókról kérdezték az EtnoKultúra 17. részében.

0:35: Nők érvényesülése a tudományban.

1:05: Mikortól járhatnak a nők egyetemre?

1:25: Hogyan kerülhettek a nők a néprajzba tudományos végzettség nélkül? Kik voltak azok a nők, akik először kezdtek el a néprajzzal foglalkozni? Milyen témákat kutattak? Mikortól kezdtek publikálni a nők?

2:24: Mikortól szereztek nők doktori fokozatot a néprajzban? Fél Edit, Kresz Mária és kutatásaik.

3:38: Ki volt az ELTE Folklore Tanszék első női vezetője?

4:28: Mi mutatnak meg a női kutatók életpályái?

Svégel Fanni az EtnoKultúra 17. adásában

Bali János „A magyar nemzet etnológiája” című új könyvéről

Bali János az ELTE BTK Néprajzi Intézet adjunktusa, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója. Az EtnoKultúra 18. epizódjában „A magyar nemzet etnológiája” című új könyvéről kérdezték.

0:29: A könyv, amiben „mindenki talál magának csemegét”.

1:04: Mi a nemzet? Wágner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása és az idő nemzetiesítése. Az Alföld és a közterek elnevezései közti kapcsolat.

3:07: A Hősök tere térszimbolikája.

4:17: Fiatalok magyarságismerete. A Botosjeti tanulságai.

Bognár Dominika a generációk közötti ízlésváltozásról

Bognár Dominika mesterszakos hallgatónk, a blog egyik fotósa, a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárának gyűjteménykezelője. Az EtnoKultúra 18. részében a Menzakutatás kapcsán kérdezték a generációk közötti ízlésváltozásokról.

7:40: A menzakutatás.

8:38: Közétkeztetés kutatása a néprajzban és a kutatási módszerek.

9:42: Résztvevő megfigyelés. Sztereotípiák a közétkeztetés kapcsán.

10:50: A kutatás helyszínei. Melyik konyhák voltak a legkedveltebbek?

11:56: Ízlésváltozás három generáción át.

13:20: Horváth Ilona szakácskönyve és különféle kiadásai.

14:13: Az ételkészítés, mint családi örökség.

Bognár Dominika az EtnoKultúra 18. adásában (11:48-zól)

A Néprajzi Múzeum EtnoKultúra magazinjáról bővebben itt olvashatnak.

Iratkozzon fel az ELTE BTK Néprajzi Intézet szakmai blogjának havi hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről!

A hírlevél-feliratkozások során a személyes adatokat (e-mail cím) bizalmasan kezeljük, harmadik fél számára nem adjuk át. A feliratkozás bármikor megszüntethető.

Iratkozzon fel az ELTE BTK Néprajzi Intézet szakmai blogjának havi hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről!

A hírlevél-feliratkozások során a személyes adatokat (e-mail cím) bizalmasan kezeljük, harmadik fél számára nem adjuk át. A feliratkozás bármikor megszüntethető.

Leave a Reply

Discover more from ELTE Néprajz Blog

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading