10 év, 10 kérdés – Lajkó Gergellyel beszélgettünk

Hogy lehet egy lovarda egyszerre a kikapcsolódás és a terepmunka helyszíne? Hogy egyeztethető össze egy tanyán a tudományos munka és a mindennapi élet? Milyen fogódzót nyújthat a néprajzi tudás a mai világban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad Lajkó Gergely alumninkkal készült interjúnk.

1. Rövid bemutatkozás

Lajkó Gergely vagyok, passzusom szerint néprajz mesterszakos bölcsész. A kiskunsági Jászszentlászlón nőttem fel és jelenleg is itt élek. Elsőéves néprajzos doktorandusz vagyok a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Szabadidőmet elsősorban lóháton töltöm, érdekel a lovas hagyományőrzés, illetve a hazai lovas- és pásztorkultúra.

2. Mesélj egy kicsit a szakmai életutadról!

2013-tól 2018-ig jártam az ELTE BTK néprajz alap-, majd mesterszakára, mellette minorként filmelmélet és filmtörténet szakot végeztem. Harmadéves alapszakosként kezdtem munkát vállalni Budapest-környéki lovardákban, ahol először lovászként kaptam feladatokat. A lovardai munkák az egész egyetemi időszak alatt, sőt diplomám megszerzése után is megmaradtak, ami számomra fontos volt, ugyanis ez a környezet nekem egyszerre jelentett feltöltődést és lehetőséget a kimozdulásra a múzeumi falak közül. A lovardák ugyanakkor egyben „terepeim” is voltak a hazai lovaskultúra kutatásához. Az évek alatt a lovász munkán kívül gyerektáborok lebonyolításában segédkeztem, illetve lovak képzésével is foglalkoztam. Alapszakos szakdolgozatomat a kiskunsági csikósok lóval való bánásmódjáról írtam. Mesterszakosként a Hortobágyi Nonprofit Kht. csikósai között kezdtem gyűjteni. Kíváncsi voltam, hogy a XX. század második felében az állami gazdaság és a lovasturizmus, hogyan alakította át a helyi hagyományokat. A jelenlegi doktori kutatásom szintén történeti megközelítésű. Kutatásom középpontjában az alföldi csikósok lóbetörési szokásainak átalakulása áll. 

1. Bordás Ádám csikós és hátasa, Unika segít megírni a szakdolgozatot, Hortobágyon, 2016. 2. Szikszai István juhásszal egy konferencia utáni beszélgetésen, Makó, 2020.

3. Hol dolgoztál eddig, és hol dolgozol jelenleg?

Szorosabb értelemben vett néprajzos munkát 2017-ben, mesterszakosként kezdhettem. Először egy MTA-s projektbe (Kelet-Nyugat Vallásetnológiai Kutatócsoport, Nagy Ilona: Eredetmonda szöveggyűjtemény) besegítve kaptam lehetőséget ahhoz, hogy a Néprajzi Múzeum Kézirattárában kutassak. A munka befejeztével a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumában kaptam gyűjteménykezelői feladatot, szintén a Kézirattárban. Mindemellett kisebb-nagyobb projektek is megtaláltak, így pl. az Open History keretében méhkeréki orvosokról adhattunk ki egy kötetet Méhkeréki gyökerű gyógyítók címmel, illetve a hortobágyi Pásztormúzeum kiállítási anyagának megújításában is részt vehettem. Jelenleg a kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményben, néprajzos muzeológusként dolgozom.

4. Milyen munkakörökben dolgozol? Melyek a főbb feladataid?

Legfőbb feladataim a leltározás, revíziózás, állományvédelem, gyűjteménygyarapítás, digitalizálás, publikálás. Emellett a látogatókapcsolat, a kiállítástervezés és a tárlatvezetés is a profilomba tartozik. Jelenleg egy költözés is kilátásban van, tehát a Néprajzi Múzeumban szerzett tapasztalataimból merítve a kiskunmajsai gyűjteményt is fel kell készíteni erre a feladatra.

3. Előadás a kiskunsági pásztorokról a kiskunmajasi helytörténeti gyűjteményben, 2020. 4. Beszámoló a méhkeréki kutatásról a Szimbiózis Napokon, Budapest, 2019.

5. A tudományos néprajzi kutatás mennyire van jelen mindennapjaidban?

A kutatás elsősorban a múzeumi munkám és a doktori disszertációm során van jelen. Ugyanakkor  nagyon szeretem a szakmámban, hogy 

bármikor tudok néprajzos szituációba kerülni, legyen az egy egyszerű bolti bevásárlás, lovas fesztivál, underground hip-hop esemény vagy vasárnapi mise. A világ összetettségére és a kulturális jelenségekre rendszeresen rácsodálkozni, azokat megpróbálni értelmezni igazán szórakoztató feladat. 

Mivel tanyán élő, állatokat tartó ember vagyok, szerencsésnek mondhatom magam, hogy tapasztalataimat összevethetem a hagyományos paraszti tudással foglalkozó néprajzi gyűjtések eredményeivel is. Sok esetben pedig a néprajz talál meg engem: a jászszentlászlói és környékbeli gazdák például már több éve elindítottak egy kezdeményezést a félsivataggá váló Homokhátság vizeinek védelmével, megtartásával kapcsolatban. A projekt célja, hogy az 1950-es években kiépített csatornarendszereket lezárja, és elindítson a térségben egy Andrásfalvy Bertalan által kutatott ártéri gazdálkodáshoz hasonló ökologikus rendszert. A vízvisszatartást én is támogatom, ahol tudom, segítem.

6. Az egyetemi oktatás és a gyakorlati órák mennyire készítettek fel a későbbi munkára? 

Elsősorban azt a tudományos szemléletet, illetve módszertant sorolnám ide, amit az ELTE néprajz szakán elsajátíthattam. Szintén nagyon jó érzés, amikor az évek során az ember fejében lassan kezd összeállni, hogy miként gondolkodhatott a paraszti társadalom, hogyan élték az emberek a mindennapjaikat. Mi okozott nekik örömet, bánatot, mitől féltek, hogyan születtek, házasodtak és haltak meg? Miről beszéltek, hogy viselték a hajukat, hogyan nevelték a gyermekeiket, vagy mit éreztek akkor, amikor aláírták a belépő nyilatkozatot a téeszbe? A néprajz ezekre a kérdésekre nem ad sematikus válaszokat, a mai ember számára az érthetetlent próbálja meg elmagyarázni. Az itt kapott szemlélet a mai napig meghatározza a gondolkodásomat a világ dolgairól, hiszen a néprajz nemcsak a paraszti múlttal foglalkozik, hanem a jelenlegi társadalmi kérdésekre is reflektál.

7. Az egyetem alatt elképzelt pályaképed, a munkával kapcsolatos előzetes elképzeléseid mennyire valósultak meg?

Az egyetem alatt úgy érzékeltem, hogy néprajzosként két út áll az ember előtt: vagy az egyetemi/akadémiai vagy a múzeumi világ. Mivel én már az egyetemre bekerülve tudtam, hogy nem szeretnék Budapesten vagy vonzáskörzetében lakni, eleinte egyéb alternatíva után kezdtem érdeklődni. Mára úgy alakultak a dolgok, hogy a több lábon álló paraszti gazdaság képe abszolút leképezhető a mindennapjaimban. Egyrészt megmaradtam a tudományos vonalon, hiszen jelenleg doktorizom és múzeumban dolgozom, ugyanakkor egy tanyasi gazdaságot is viszek, ami nagyon más vonal. A kettő között félúton pedig mindig van valami munkálkodni való. Egy-egy kiállítás, előadás vagy közösségszervezői munka.

8. Mi az, amit szakmádban hivatásodnak tartasz, és amit megosztanál a jelenlegi hallgatókkal vagy laikusokkal?

Habár a tudomány nem minden esetben tud egyszerű válaszokat adni, fontosnak tartom a tudományos eredmények közvetítését az érdeklődők számára. A fent említett néprajzos látásmód az élet sok területén hasznosítható. Hiszek benne, hogy a hagyományos társadalmak múltjának megismerése fogódzót nyújt a posztmodern korban és felhívja a figyelmet bizonyos kulturális falak létezésére. Ugyanakkor a néprajz a kultúra egyetemességére is felhívja a figyelmet, és a különböző narratívák bemutatásával segítheti egymás elfogadását.

Hivatásomnak érzem, hogy aktívan tenni akarok a falusi közösségekben is egyre inkább jelenlevő elidegenedés ellen. Fontosnak tartom, hogy a nagyállatok ne szoruljanak ki kizárólag a külterületekre, lehessen velük a mindennapokban is találkozni. 

Magyarország több vidékén lovagolva egyre több helyen tapasztalom, hogy kiakadnak az emberek, ha forgalomban lovagolnak vagy lovaskocsi közlekedik. Az embereknek idegen az állat szaga és szinte félnek a lótrágyától. Erdélyben még él az a közösségi szokás, hogy a ház előtti lótrágya a virágoskert barátja, Magyarországon viszont egyre több helyen alakul ki ilyen helyzetekben konfliktus. 

5. Alkalmazott etnográfia Hortobágy, 2016. 6. Országos Néprajzos Találkozó, Balatonakali, 2013. 7. Tanszéki kirándulás Hotyek Attila, erdőbényei kádármesternél, 2014. 8. Tanszéki kirándulás a Zempléni-hegységben, 2014.

9. Mit szerettél legjobban az egyetemen? Melyek voltak a kedvenc óráid, témaköreid? Melyik a legkedvesebb emléked?

Számtalan jobbnál jobb embert ismertem meg, sajátos érdeklődéssel, világlátással. Az órák közül talán Bali János Gazdálkodás előadását és Nemzeti kultúra antropológiai nézetben című kurzusát emelném ki, de ugyanúgy nagy hatást gyakoroltak rám Bárth Dániel Történeti folklorisztika előadásai, Deáky Zita Életmód és Társadalomnéprajzi szemináriumai. Szerettem a tanszéki és hallgatói légkört. Az aktív hallgatói élet az egyetem falain kívül is zajlott. Szintén kellemes emlékkel gondolok vissza a közös múzeumlátogatásokra és a tanszéki kirándulásokra.

10. Mit üzensz az egyetem oktatónak és/vagy hallgatóinak?

Az oktatóknak, hogy köszönöm a munkájukat és bizalmukat. Igyekezzenek a hallgatók érdeklődési körének, beállítottságának megfelelő tanácsokat és tapasztalatokat átadni. Legyenek türelmesek és megértők a felmerülő problémák esetében, hiszen ők lesznek szeretett tudományunk későbbi képviselői.

A hallgatóknak pedig, hogy az egyetemi évek életük egyik legszebb időszaka. Ismerjenek és hallgassanak meg minél több embert, legyenek nyitottak és beszélgessenek. Sokat kell majd olvasni, de ne aggódjanak a vizsgák miatt. Jól választottatok a néprajzzal!

Közzétéve: Prikler Szilvia

Néprajzos-muzeológus vagyok a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságánál. Eddigi kutatásaim főleg a történeti néprajz, a történeti folklorisztika és a népszokás témáiban mozogtak, leginkább az életmód, a mentalitás, a hétköznapi élet és erkölcs érdekel. A Skanzenben hozzám legközelebb az Ásványrárói lakóház áll, mivel már középiskolás korom óta évente többször jártunk ide táncolni azzal a néptáncegyüttessel, melynek akkor tagja voltam. A néprajz iránti érdeklődésemnek ezek az alkalmak mindig nagy löketet adtak, egyetemista koromban pedig sokszor itt ismertem fel olyan dolgok gyakorlati lényegét, logikáját, melyeket az egyetemen tananyagként olvastam.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: