A budapesti egyetemi néprajzi oktatás 1934-ben vette intézményes kezdetét, amikor Györffy István néprajztudós katedrát kapott a tudományszak oktatása céljából. Kilenc évtized alatt kilenc professzor és több tucatnyi oktató keze nyomán nemzedékek sora végzett itt, akik egyrészt a szakma derékhadát képezve egyetemeken, kutatóintézetekben, múzeumokban helyezkedtek el, másrészt etnográfus diplomával a szélesebb értelemben vett kulturális szcénában dolgoztak, szereztek érdemeket. Képes beszámolónk a 2024. október 21-i egész napos ünnepségről.
Címketár:alumni
Az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben tud kerek egésszé formálni – Interjú Legeza Mártival, népművészeti területen elhelyezkedő alumnánkkal
Hogyan támasztja alá a tudományos kutatás és az elmélet a gyakorlati népművészeti ágak hitelességét? És a résztvevő megfigyelés, a terepgyűjtés hogyan is egészíti ki ezt az egészet? És hogyan is lehet egy olyan gyakorlatias tevékenységben, mint a kosárfonás, igazán kifejezni és megvalósítani önmagad? Ezekre a kérdésekre ad választ Legeza Márti, a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa.
Gyakorlatba fordítani a megszerzett tudást – interjú Dóra Fruzsinával, népművészeti területen elhelyezkedő alumnánkkal
Hogy kerül egy tősgyökeres budapesti a népművészet vonzásába? Az egyetemi képzés közelít vagy eltávolít a gyakorlattól? Lehetséges középutat találni az alkalmazott néprajz és a tudományos-közintézményi munka között? Dóra Fruzsinával, a Hagyományok Háza etnográfusával beszélgettünk, aki mesélt néptánc iránti szeretetéről, szakmai elkötelezettségéről. Az interjúból kiderül, melyik vizsgákon izgult legjobban és kitől tanulta meg, hogy egy néprajzos mindenhez ért.
„Sosem mertem abban reménykedni, hogy olyan jó munkám lesz, mint amilyen most van” – interjú Smid Zsófia, népművész alumnával
Smid Zsófia 2020-ban végezte el az ELTE Néprajz szakának alapképzését, így tanulmányai lezárásának és szakmai indulásának meghatározó élménye volt a koronavírus-járvány. Útkeresése inspirációt jelenthet mindazok számára, akik a cselekvő, „alkalmazott” néprajztudomány felé indulnának, de még nem rajzolódott ki előttük az ehhez vezető út. Zsófi, aki ma már a Toppantó csapatát erősítve magas szakmai színvonalú, de játékos foglalkozásokat tart a legkisebbeknek, maga is leírt néhány vargabetűt, mire megtalálta őt álmai munkája az ő példája is bizonyítja, hogy a néprajzos végzettség milyen sokoldalúan kamatoztatható a tudományos pályán kívül is.
ELTE néprajz alumnusok – volt hallgatóink az EtnoKultúra című műsorban
Lassan másfél éve, 2022. március 22-én startolt el a Néprajzi Múzeum EtnoKultúra című műsora. Intézetünk jelenlegi oktatói és hallgatói mellett az elmúlt egy évben négyszer is szerepeltek alumnusok az EtnoKultúra című műsorban, akik egy-től egyig a Néprajzi Múzeum munkatársai. Az alábbi összefoglaló posztunkból kiderül, hogy milyen korszakra tehető a buherálás, hogy mire jó az archeofon, és hogy vajon hányszor kalapáltak kaszát egy nap!
Hogyan lesz Facebook-posztokból mikrotörténeti könyv? Exkluzív interjú Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetekről
Klacsmann Borbála, az ELTE Néprajzi Intézetének alumnája még 2020-ban kezdett el a közösségi médiában mikrotörténeti írásokat publikálni Holokauszttörténetek néven. Most, 2023 májusában pedig azonos címmel jelenik meg könyve.
„Iszonyú komplex tudás az, amit elsajátíthattunk az egyetemi évek alatt” – Babos-Fehér Nóra civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Babos-Fehér Nóra vagyok, énekesnő, színésznő és néprajzkutató. Egy csodálatos kisfiú édesanyja, és feleség. Jelenleg leginkább ez a szerepkör tölti ki a mindennapjaimat. Határon túli magyar vagyok: ez mindig is nagyon erősen lüktetett bennem, és a mai napig meghatároz.”
Firenzétől Tartuig – Néprajz alumnik a világ körül az Erasmus program keretében
Bár az Alumnik Erasmuson sorozat résztvevői az ismeretlenbe ugrottak fejest, mind egyetértenek abban, hogy a külföldön töltött időszak szemléletformáló erejű és életre szóló élményt adott. Beszámolóikból megtudhatjuk, hogy mire érdemes figyelni a kurzusválasztáskor és hogyan válhat a nemzeti konyha kutatási témává vagy éppen a végletes tévedések melegágyává.
„Próbát tenni az ismeretlennel” – Leichter Lilla civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Leichter Lilla vagyok, az ELTE Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Doktori Program abszolvált hallgatójaként a disszertációmat írom, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként egy Pest megyei romatelepen dolgozom. Jelenleg Pilis kisvárosában élek a családommal, és izgatottan készülünk második kislányunk érkezésére.”
„A legfontosabb számomra mindig az átadás, a bárki számára fogyaszthatóvá tétel volt” – Molnár Orsolya Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Molnár Orsolya Anna vagyok, jelenleg néprajz-magyar szakos tanárként telnek a mindennapjaim, tanítás után néptáncolok, írogatok, túrázom, vagy hazalátogatok Csatkára. Nyaranta kísérleti régészettel foglalkozom, telente a számítógépes és asztali szerepjátékok szippantanak be.”