„Próbát tenni az ismeretlennel” – Leichter Lilla civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

„Leichter Lilla vagyok, az ELTE Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Doktori Program abszolvált hallgatójaként a disszertációmat írom, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként egy Pest megyei romatelepen dolgozom. Jelenleg Pilis kisvárosában élek a családommal, és izgatottan készülünk második kislányunk érkezésére.”

„A legfontosabb számomra mindig az átadás, a bárki számára fogyaszthatóvá tétel volt” – Molnár Orsolya Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

„Molnár Orsolya Anna vagyok, jelenleg néprajz-magyar szakos tanárként telnek a mindennapjaim, tanítás után néptáncolok, írogatok, túrázom, vagy hazalátogatok Csatkára. Nyaranta kísérleti régészettel foglalkozom, telente a számítógépes és asztali szerepjátékok szippantanak be.”

„A közös zenélés képes hidat építeni különböző kultúrák között” – Morvay Judit civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

Néprajzos hallgatóként került a bagi romatelepre, majd zenepedagógusként tanult tovább Bécsben. Az emberek iránti kíváncsiság és a szociális hátrányok enyhítésének vágya végül egy zeneművészeti alapítványban öltött testet.

Múzeum – Örökség – Kommunikáció – Beszámoló a KJNT kolozsvári konferenciájáról

A Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) konferenciája érdekes előadásokkal, parázs vitákkal, lényegre tapintó kérdésekkel és hozzászólásokkal. Mi a szerepe ma egy múzeumnak? Milyen hatást gyakorolnak az identitásra, a társadalmi érzékenységre, a digitális ismeretek és kompetenciák fejlesztésére? Milyen szakmai elvek mentén teszik mindezt? Miként gondolunk ma a múzeumokra: mint a szórakozás vagy mint a tanulás helyszíne? És mennyire fontos a mai világban a szórakozva tanulás?

„Az illusztrációs munka is hasonlít a néprajzosokéra” – Korbuly Ágnes civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

„Korbuly Ágnes vagyok, illusztrátor és kulturális antropológus. Jelenleg a rajz és a főként gyerekeknek szóló vizuális kreatív foglalkozások szervezése, vezetése az, amivel foglalkozom, utóbbiba igyekszem a néprajzot és az antropológiát is bekapcsolni.”

„Mindennek lehet kulturális antropológiai megközelítése” – Fazekas Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk

„Fazekas Anna vagyok, 2012-ben végeztem az ELTE BTK néprajz szakán, majd 2015-ben hungarológus szakon. 2017 óta dolgozom kedvenc csapatomnál, a Hangvetőnél, hazai és nemzetközi világzenei és népzenei fesztiválok teljes körű lebonyolítása, konferenciák és egyéb oktatási programok szervezése, dokumentumfilmek gyártása tölti ki a napjaimat.”

10 év, 10 kérdés – Móser Tamással beszélgettünk

“Móser Tamás vagyok, néprajzos muzeológus, zenész, zenetanár. Tatabányai vagyok, tehát a néprajzi kutatás “fehér foltjából” származom. Egészen fiatalon kapcsolatba kerültem a zenével, népzenével, ez is közrejátszott abban, hogy ezt a pályát választottam.”

10 év, 10 kérdés – Molnár Gergellyel beszélgettünk

“Molnár Gergely vagyok, Kecskeméten születtem és nevelkedtem. Kora gyerekkorom óta volt egy családi tanyánk Lakitelek külterületén, a homokon, erdő szélén, vasút közelében, de azért még gyalogos távra a Tiszától. Akkoriban az egyik szomszédban még pásztor legeltette százszámra bürgéjét (birkanyáját), a másik tanyában idős gyógynövényes néni lakott, a vonatok meg néha épp a telkünk közelében robbantak le, és olyankor beszaladt a tanyára a masiniszta egy kanna vízért vagy telefonálni.”

10 év, 10 kérdés – Molnár Tamással beszélgettünk

“Molnár Tamás vagyok, 2012-2017 között voltam az ELTE BTK Néprajzi Intézetének hallgatója, ez idő alatt sikerült elvégeznem az alap- és mesterképzést is. A diplomaszerzés után viszonylag hamar, 2017 decemberében bekerültem a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályára.”

10 év, 10 kérdés – Bayer Árpáddal beszélgettünk

“Bayer Árpi vagyok, több szempontból kakukktojás ebben a sorozatban. Történelem szakot végeztem néprajz minorral. Az elvégzett 50 kredit mellé szemléletmód (és sok élmény) is járt, ami most éppen egy játék tervezésében segít.”