Hogyan támasztja alá a tudományos kutatás és az elmélet a gyakorlati népművészeti ágak hitelességét? És a résztvevő megfigyelés, a terepgyűjtés hogyan is egészíti ki ezt az egészet? És hogyan is lehet egy olyan gyakorlatias tevékenységben, mint a kosárfonás, igazán kifejezni és megvalósítani önmagad? Ezekre a kérdésekre ad választ Legeza Márti, a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa.
Szerző archív bejegyzése:Prikler Szilvia
Beszámoló a Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció című konferenciáról
2023. szeptember 29-én tartották Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeumban a Kriza János Néprajzi Társaság éves vándorkonferenciáját Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció címmel. Az idei konferencia az örökségre, főként a digitális örökségre és annak múzeummal való viszonyára, a múzeumi kommunikációra, különös tekintettel annak online lehetőségeire és a múzeumi digitalizáció kérdéseire koncentrált. Kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt évek kutatásai, az esettanulmányok, jó gyakorlatok és a témához kapcsolódó kérdésfelvetések, problémák kapcsán kialakult eszmecserék.
A néprajz helye és szerepe az erdélyi közoktatásban – Beszámoló a IV. Mikházi Szabadegyetemről
2023. július 7–8. között szervezte meg a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza a Maros megyei Mikházán a IV. Mikházi Szabadegyetemet. Az helyi ferences rendház és annak történelmi jelentőségű oktatási tevékenysége miatt a találkozón is a hagyományok átadásának, az oktatásban betöltött szerepének szentelték az előadásokat és a műhelymunkákat. Ennek köszönhetően az elmélet, a jóBővebben: „A néprajz helye és szerepe az erdélyi közoktatásban – Beszámoló a IV. Mikházi Szabadegyetemről”
Gyakorlatba fordítani a megszerzett tudást – interjú Dóra Fruzsinával, népművészeti területen elhelyezkedő alumnánkkal
Hogy kerül egy tősgyökeres budapesti a népművészet vonzásába? Az egyetemi képzés közelít vagy eltávolít a gyakorlattól? Lehetséges középutat találni az alkalmazott néprajz és a tudományos-közintézményi munka között? Dóra Fruzsinával, a Hagyományok Háza etnográfusával beszélgettünk, aki mesélt néptánc iránti szeretetéről, szakmai elkötelezettségéről. Az interjúból kiderül, melyik vizsgákon izgult legjobban és kitől tanulta meg, hogy egy néprajzos mindenhez ért.
„Sosem mertem abban reménykedni, hogy olyan jó munkám lesz, mint amilyen most van” – interjú Smid Zsófia, népművész alumnával
Smid Zsófia 2020-ban végezte el az ELTE Néprajz szakának alapképzését, így tanulmányai lezárásának és szakmai indulásának meghatározó élménye volt a koronavírus-járvány. Útkeresése inspirációt jelenthet mindazok számára, akik a cselekvő, „alkalmazott” néprajztudomány felé indulnának, de még nem rajzolódott ki előttük az ehhez vezető út. Zsófi, aki ma már a Toppantó csapatát erősítve magas szakmai színvonalú, de játékos foglalkozásokat tart a legkisebbeknek, maga is leírt néhány vargabetűt, mire megtalálta őt álmai munkája az ő példája is bizonyítja, hogy a néprajzos végzettség milyen sokoldalúan kamatoztatható a tudományos pályán kívül is.
„Iszonyú komplex tudás az, amit elsajátíthattunk az egyetemi évek alatt” – Babos-Fehér Nóra civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Babos-Fehér Nóra vagyok, énekesnő, színésznő és néprajzkutató. Egy csodálatos kisfiú édesanyja, és feleség. Jelenleg leginkább ez a szerepkör tölti ki a mindennapjaimat. Határon túli magyar vagyok: ez mindig is nagyon erősen lüktetett bennem, és a mai napig meghatároz.”
„Próbát tenni az ismeretlennel” – Leichter Lilla civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Leichter Lilla vagyok, az ELTE Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Doktori Program abszolvált hallgatójaként a disszertációmat írom, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként egy Pest megyei romatelepen dolgozom. Jelenleg Pilis kisvárosában élek a családommal, és izgatottan készülünk második kislányunk érkezésére.”
„A legfontosabb számomra mindig az átadás, a bárki számára fogyaszthatóvá tétel volt” – Molnár Orsolya Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Molnár Orsolya Anna vagyok, jelenleg néprajz-magyar szakos tanárként telnek a mindennapjaim, tanítás után néptáncolok, írogatok, túrázom, vagy hazalátogatok Csatkára. Nyaranta kísérleti régészettel foglalkozom, telente a számítógépes és asztali szerepjátékok szippantanak be.”
„A közös zenélés képes hidat építeni különböző kultúrák között” – Morvay Judit civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
Néprajzos hallgatóként került a bagi romatelepre, majd zenepedagógusként tanult tovább Bécsben. Az emberek iránti kíváncsiság és a szociális hátrányok enyhítésének vágya végül egy zeneművészeti alapítványban öltött testet.
Múzeum – Örökség – Kommunikáció – Beszámoló a KJNT kolozsvári konferenciájáról
A Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) konferenciája érdekes előadásokkal, parázs vitákkal, lényegre tapintó kérdésekkel és hozzászólásokkal. Mi a szerepe ma egy múzeumnak? Milyen hatást gyakorolnak az identitásra, a társadalmi érzékenységre, a digitális ismeretek és kompetenciák fejlesztésére? Milyen szakmai elvek mentén teszik mindezt? Miként gondolunk ma a múzeumokra: mint a szórakozás vagy mint a tanulás helyszíne? És mennyire fontos a mai világban a szórakozva tanulás?