Kit tekintenek példaképüknek? Milyen körülmények közt szeretnek dolgozni, mit jelent számukra a munkájuk? Mi vitte őket anno a néprajz szakra? Mi a kedvenc filmjük, zenéjük, könyvük? Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.
1. Mi vitte a néprajz szakra, majd később a kutatói pályára?
Egyéni és csoportos döntéseknek ható mozzanatok: a nagyváradi tanítóképzős éveket követő zsibói tanítóskodás után a kolozsvári magyar nyelv és irodalom szakkal párosított néprajzi képzés, majd egy KJNT-s munkakör és a tanszéki állás oktatói-kutatói velejáróinak vállalása.
2. Kit, kiket tekint példaképének a szakmán belül?
A belül és a kívül összefüggésein való törpölgetés közepette, a munka örömét mindenkor megköszönve, Keszeg Vilmost és Pócs Évát.
3. Ha találkozhatna egy, ma már nem élő kutatóval, kivel ülne le legszívesebben egy mély, szakmai beszélgetésre?
Amennyiben ennek puszta eshetősége nem merítené ki önmagában az alkalmatlankodás fogalmát, akkor a néhai Dömötör Teklának magyarázkodnék, hogy miért ácsorgom kicsit sután ugyan, de oly kitartóan a szembogarán.
1. Pócs Éva; 2. Keszeg Vilmos; 3. Dömötör Tekla, 4. Pócs Éva és Czégényi Dóra az Etnoszkóp folyóirat számára készülő interjú rögzítése közben, 2012 áprilisában az ELTE BTK Néprajzi Intézet Könyvtárában
4. Mi jelenti a legerősebb motivációt a munkája során?
Egy már rég „szeretném” és a végre „akar(hat)om” is találkozása.
5. Mi a leginkább bevált munkamódszere?
Nincs. Kezdetben azt teszem, amit szükségesnek vélek, majd azt, ami lehetségesnek bizonyul. A könyvtári aprólékos munkának máig zamata van. Írás közben viszont minden zavar(ó), ami nem egy mondatvégi ponthoz közelít, így bekuckózva, ill. begubózva szoktam. Zene? Szövegbabusgatás közben soha, máskor korlátlanul.
6. Volt-e olyan, hogy azt érezte, elhagyná a pályát?
Igen. És maradtam.
1. Czégényi Dóra a másodéves hallgatókkal, vizsga után, 2022. június, 2. Egyetemi ballagás, 2022 június, 3. Tánczos Vilmos köszöntője 2019 októberében, 4. Czégényi Dóra 2022. októberében, 5. Czégényi Dóra az ERC zárókonferenciáján, 2018-ban Budapesten
7. Hogyan tudja összehangolni a tudományos pályát és a magánéletét?
A vagylagosság nyűgével birkózva, illetve a szeretteim megértésének és a kollégáim jóindulatának köszönhető „is-is”-ek miatti bűntudattal, elhangolódással. Meglehet elhibázottan, de mára már meggyőződésemmé vált, hogy szakmától függetlenül, nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne valami lemondás(á)hoz.
8. Mivel szokta tölteni a szabadidejét? Mi kapcsolja ki leginkább?
8.a. Békés izom- és időnyújtással, ami az utóbbi időben főleg hatékony portalanításban merül ki. A könyvespolcok környékén való elakadás a kósza porcicák terelgetésének szertartásos része. Olykor tempójavító, máskor kedélyfokozó zenével társítom. A teker(g)és már halványuló emlékkép.
8.b. A mélyalvás.
9. Melyik az a könyv vagy film, amit bármikor újraolvasna, újranézne?
Szakmán belül, vagy kívül? Cyrano de Bergerac orrmonológját bármikor. Részletkedvelő vagyok.
1. Az első, 1897-es Cyrano-kiadás belső címoldala, 2. Részlet az 1990-es Cyrano-filmből, 3. Az orr-monológ magyar szinkronnal
10. Ajánljon egy zenét az olvasóknak! Miért pont ezt választotta?
Nina Simone Feeling good (1965). Gerincre fut, alaphang.
ELTE Néprajz Blog 
“Láncreakció/Czégényi Dóra „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”” bejegyzéshez 3 hozzászólás