A budapesti egyetemi néprajzi oktatás 1934-ben vette intézményes kezdetét, amikor Györffy István néprajztudós katedrát kapott a tudományszak oktatása céljából. Kilenc évtized alatt kilenc professzor és több tucatnyi oktató keze nyomán nemzedékek sora végzett itt, akik egyrészt a szakma derékhadát képezve egyetemeken, kutatóintézetekben, múzeumokban helyezkedtek el, másrészt etnográfus diplomával a szélesebb értelemben vett kulturális szcénában dolgoztak, szereztek érdemeket. Képes beszámolónk a 2024. október 21-i egész napos ünnepségről.
Címketár:szakmázó
Láncreakció/Pulay Gergely: „A remény kérdése arra vonatkozik, hogy az etnográfus milyen híreket hoz”
A Láncreakció folytatódik Pulay Gergely szociálantropológussal. Az interjúból többek között megtudhatjuk, hogy került pár évre Bukarestbe, hogy mit tart a modernkori antropológia legfontosabb feladatának, illetve milyen zenéket hallgat az utazások során.
Beszámoló a Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció című konferenciáról
2023. szeptember 29-én tartották Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeumban a Kriza János Néprajzi Társaság éves vándorkonferenciáját Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció címmel. Az idei konferencia az örökségre, főként a digitális örökségre és annak múzeummal való viszonyára, a múzeumi kommunikációra, különös tekintettel annak online lehetőségeire és a múzeumi digitalizáció kérdéseire koncentrált. Kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt évek kutatásai, az esettanulmányok, jó gyakorlatok és a témához kapcsolódó kérdésfelvetések, problémák kapcsán kialakult eszmecserék.
„A tudás és a segítőkészség tartja fenn a világot.” – beszélgetés Lanczendorfer Zsuzsannával
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna győri néprajzkutató, egyetemi docens, fő kutatási területeinek egyike a balladák valóságreferenciájának vizsgálata. Az interjú során a Dely Máriról és a péri asszonygyilkosságról szóló balladákat vizsgáló kutatásaitól indulva érintettük a kutatói munka és magánélet szétválaszthatóságának kérdését, a balladák és a tudományos pálya női aspektusait, illetve arra is választ kaptunk, hogy milyen témák foglalkoztatják mostanában Lanczendorfer Zsuzsannát.
Boszorkányüldözés- és hiedelemtörténetek Budapesten – Beszámoló a CEU Magic and Witchcraft: History, Interdisciplinarity, Global Perspectives című nyári egyetemről
2023. július 21-29. között a CEU (Central European University) budapesti campusa adott otthont a Magic and Witchcraft: History, Interdisciplinarity, Global Perspectives nyári egyetemnek. A boszorkányság és boszorkányüldözések történetével foglalkozó workshopot harmadik alkalommal szervezték meg, ezúttal is a nemzetközi tudományos diskurzusok szellemében. A rangos esemény előadói az Amerikai Egyesült Államokból, Hollandiából, Magyarországról, Nigériából, Szlovéniából és Olaszországból érkeztek, majd a 19 országból csatlakozó hallgatóságnak, graduális és PhD hallgatóknak, illetve fiatal kutatóknak adtak elő. Minderről Rácz K. Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója számol be.
A történeti kutatások aktualitása
A SIEF 16. kongresszusának a csehországi Brno adott otthont. Akár szokatlannak is tűnhet a helyszín, de a nemzetközi szervezet ezzel a választással elődje, az 1926-ban ugyanitt megalapított Commission internationale de l’art populaire előtt tisztelgett. A gesztus azonban nemcsak a majdnem 100 éves jubileumról való egyszerű megemlékezés, hanem tudatos múltidézés a progresszió szándékával. Kis-Halas Judit számol be a 2023. június 7–10. között zajló eseményről.
Jó szomszédok és piros karmok – interjú Eitler Ágnessel és témavezetettjeivel, Áldozó Borbálával és Jánosi Kincsővel a 36. OTDK-ról
Miként kovácsolta közösséggé a COVID-19 járvány a vidéken újrakezdők egy csoportját? A szépségszalon miként lehet a falusi pletykálás, információszerzés központja? És hogyan válhat mindez győztes OTDK-dolgozat témává? A Mester és tanítvány sorozatunkban öt interjút olvashatnak az érdeklődők a 36. OTDK helyezettjeivel és témavezetőikkel. A sorozat záróepizódjaként Áldozó Borbálával és Jánosi Kincsővel, az ELTE BTK hallgatóival és témvezetőjükkel, Eitler Ágnessel beszélgettünk.
Social anxiety, pusztai kiadás
Május 26-án az Ódry Színpadon jártunk, ahol a Puszták népe (társadalmi szorongásról) című darabot vitték színre tehetséges pályakezdő művészek. A humorban, zenében és mozgásszínházi elemekben bővelkedő előadást most néprajzos szemüvegen keresztül vizsgáljuk. Csapó Kriszta beszámolója.
Műfajok, rendszerek, adatbázisok. Mérlegen a folklorisztika alapfogalmai – Beszámoló a BTK Néprajztudományi Intézetében tartott kétnapos konferenciáról
Szükség van még műfajokra? Van létjogosultsága a múlt rendszerező elveinek? Miért kell időről-időre alapfogalmak tisztázásról vitázni? És végül: mit adtak nekünk az adatbázisok? A budapesti folklorisztika legnagyobb műhelyei közös gondolkodásra invitáltak egy formabontó konferencia keretében a megújulás jegyében. A kétnapos vitaülésről doktoranduszunk, Sőregi Anna számol be.
Diszciplínák párbeszéde – papokról és közösségekről
Mekkora presztízsértékkel bírt egy temetés a 18. századi Nógrád vármegyében? Milyen okokból keveredhetett konfliktusba a közösség és a lelkipásztor a 19. századi Buda-környéki falvakban? Ki volt a zombori ördögűző, s mi is az az ellenfelvilágosodás? Mindezekre a kérdésekre választ kaphattak azok, akik részt vettek a 2023. május 3-án, az ELTE BTK-n megrendezett Diszciplínák párbeszéde című beszélgetéssorozat legutóbbi alkalmán, amelynek középpontjába az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport tevékenysége került.