Több mint harminc év munkáját összegzi Bali János új könyvében, mely A magyar nemzet etnológiája címmel jelent meg. A kötetben olvasható tematikus csoportokba rendezett tanulmányok a magyar nemzeti identitás és nacionalizmus jelenségeit vizsgálják. A szerző sorra vesz olyan nemzeti jelképeket mint a kopjafa vagy a nemzeti lobogó, rákérdez a népi kultúra és néprajztudomány nemzeti identitásformáló hatásaira, illetve elemzi a Magyarországot Európához vagy a „Kelethez” kapcsoló ideológiákat. A könyv alább olvasható zárófejezetéből pedig az is kiderül, hogy mi köze mindehhez a botosjetinek.
Szerző archív bejegyzése:elteneprajzblog
Firenzétől Tartuig – Néprajz alumnik a világ körül az Erasmus program keretében
Bár az Alumnik Erasmuson sorozat résztvevői az ismeretlenbe ugrottak fejest, mind egyetértenek abban, hogy a külföldön töltött időszak szemléletformáló erejű és életre szóló élményt adott. Beszámolóikból megtudhatjuk, hogy mire érdemes figyelni a kurzusválasztáskor és hogyan válhat a nemzeti konyha kutatási témává vagy éppen a végletes tévedések melegágyává.
Keszeg Vilmos: „A kézírás a töprengés szabadságát biztosította, lehetőséget nyújtott a javításra, a kivágásra, az újrafogalmazásra, a gondolatok átcsoportosítására.”
Keszeg Vilmos életét és pályáját végigkíséri az írás szeretete és a technikai változásokhoz kapcsolódó küzdelmek is. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy miként jutott hozzá az első családi írógéphez, hogyan készült egy monográfia korrektúrája az írógépes korszakban és milyen tréfát űzhet az emberrel a huzat és egy vicces kedvű nyomdai alkalmazott. A cikk végén pedig kiderül, hogy vajon milyen technológiával készítené el élete fő művét Keszeg tanár úr és hogy lehet-e témája egy gyerekrajznak az írógépelés.
Megjelent a Tárgyak és folklór – Tanulmányok a 75 éves Szacsvay Évától című tanulmánykötet
A Néprajzi Múzeum és az ELTE BTK Néprajzi Intézet gondozásában jelent meg a Szacsvay Éva több mint 40 évi termékeny munkáját összefoglaló tanulmánykötet, Tárgyak és folklór címmel. Az 1978-2019 között született változatos tematikájú szövegek mellett a kutató nevéhez fűződő kiállítások, filmek listája és írásainak válogatott bibliográfiája is megtalálható a könyv végén. Cikkünkben Muntagné Tabajdi Zsuzsanna szerkesztői előszavát és a tanulmányok szerzőjének bevezetőjét olvashatják.
Láncreakció/Deáky Zita: „Az etnográfusi pálya gondolkodást, életutat meghatározó lét, amely kinyithatja a világot”
Interjúnkból kiderül, ki volt az a „magas, idős bácsi”, aki először néprajzi kurzusra invitálta Deáky Zitát, eszébe jutott-e valaha, hogy más szakmát válasszon magának és hogy mire figyelmeztette a női kutatói pálya kapcsán Kresz Mária és Dömötör Tekla.
Láncreakció/Gazda Klára: „Nincs olyan emlékem, hogy más szakmát szerettem volna művelni”
Keszeg Vilmos kérte fel a Láncreakció folytatására Gazda Klárát, erdélyi néprajzkutatót, a kolozsvári a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének nyugalmazott oktatóját, aki egy rég letűnt tudományos világról mesél nekünk, és az is kiderül, hogy hogyan dolgozott együtt Kós Károllyal és hogy miről faggatná egy képzeletbeli beszélgetésen Ernst Gombrichot!
Láncreakció/Keszeg Vilmos: „Serdülő gyermekként arra döbbentem rá, hogy a világ fedelét leemelték”
Miért érezte úgy serdülő gyermekként Keszeg Vilmos, hogy „a szekér elől kifogták a lovakat”, interjúnkban bevezet minket abba is, hogy szakirodalomtól a terepre vagy terepről szakirodalomhoz szokott vezetni az útja, illetve hogy miért tartja fontosnak, hogy olykor beálljon kukoricát kapálni az adatközlői mellé.
Láncreakció/Tánczos Vilmos: „Egy magunktól elvállalt feladathoz kell hűségesnek lennünk, különben meghasonlunk önmagunkkal”
Interjúnkban Tánczos Vilmos többek között mesél arról, hogy melyik „ravasz és okos franciával” ülne le egy mély, szakmai beszélgetésre, miért nincs külön „szabadideje” és „munkaideje” és hogy miért érzi magát mindenhol otthon Európában.
Láncreakció/Czégényi Dóra „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”
Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről, és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.
A nagy karácsonyi veszekedés, avagy az antropológia magyarázata arra, miért nem vagyunk felhőtlenül boldogok a szeretet ünnepén – interjú Bali Jánossal
Miért nem boldogok az emberek karácsonykor? Nevezhető-e a szeretet ünnepe globális fogyasztási rítusnak? Az egységesítő globalizáció hatására eltűnhetnek-e teljesen a lokális karácsonyi szokások? Bali János tanár úr vezet be minket a megváltozott karácsonyi rítusok világába a lundi iskola módszertanából kiindulva.