Új oktatók, gyűjtési gyakorlatok, visszatérés az online oktatásból a jelenléti oktatásba, közös programok és lelki töltődés: így kezdi a 2021/22-es őszi félévet a Néprajzi Intézet.
Címketár:szakmázó
„Annak ellenére, hogy itt fizikai munkáról van szó, mégis ünnepi jellege van” – interjú Mód Lászlóval a szüreti hagyományainkról
Honnan ered a szüreti felvonulás hagyománya? Ki vett részt ezeken a rendezvényeken és mi volt a szüreti bál programja? Mennyiben különbözik egy mai szüreti felvonulás a száz-kétszáz évvel ezelőtti elődjétől? Dr. Mód László néprajzkutatót, a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztem, aki éppen a témába vágó kutatást folytat a Dél-Alföldön, valamint a szegedi szőlőkultúráról több részes cikksorozatot is írt a város kulturális folyóiratába.
Nyári egyetem az erőszak ábrázolásának, elbeszélésének folklorisztikai kutatásáról: ilyen volt a Folklore Fellows 10. nyári egyeteme
Pajor Katalin is résztvevője volt az eseménynek, beszámolójával nem csak visszaemlékezik a nyári egyetemen elhangzottakra, de kollégáit is biztatja a jövőbeli részvételre.
Hurrá! 50 írással zárja első egyetemi évét az elteneprajz.blog
Azt, hogy a 2020-as járvány mennyire radikális változást hozott a világunkba, még csak sejtjük. Egy valami azonban biztos: az elteneprajz.blog létrejöttében katalizátor szerepet játszott a pandémia.
Így játszottak eleink a Galga mentén – interjú Benedek Krisztinával
A közelgő nyári vakáció alkalmából közöljük Virágh Eszter Enikő Néprajz és média szemináriumra készített interjúját Benedek Krisztina, énekes előadóművésszel, néptánc és népzene pedagógussal, akinek missziója a népi játékok megismertetése másokkal.
„Szerintem ez egy olyan téma, aminek nagyon sok üzenete van a jelenkor embere számára is.” – interjú Váradi Júliával és témavezetőjével, Máté Gáborral, a 35. OTDK-ról
A Pécsi Tudományegyetem hallgatójával és oktatójával a témára találásról, a közös munkafolyamatról és a történeti néprajz nehézségeiről is beszélgettünk.
Gyermekélet egykor és ma: megjelent a Néprajzi Intézet legújabb kiadványa
Mi volt a célja az ELTE BTK Néprajzi Intézetének 2020 őszén azzal, hogy elindított egy, a gyermekélettel foglalkozó szakszemináriumot? Miért és hogyan készült ez az ehhez kapcsolódó, 15 írást tartalmazó tanulmánykötet a korábbi és jelenlegi diákok – közöttük doktoranduszok – munkáiból? Bejegyzésünkben az Intézet oktatói és a tanulmánykötet szerkesztői, Deáky Zita és Bali János számolnak be a kiadvány hátteréről, tartalmáról és a kutatási távlatokról.
„Ha szeretettel fogunk bele egy témába, akkor minden jön magától…” – interjú Volter Domonkossal és témavezetőjével, István Annával, a 35. OTDK-ról
Tanári hivatás, szlovák nagymama, archaikus imák és egy kincset érő misszió: Horváth Kinga doktoranduszunk beszélgetett Volter Domonkossal, a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Folklór tagozatának győztesével és felkészítő tanárával, Dr. István Annával.
Közös élmények, találkozások, rácsodálkozások – Beszámoló az International Conference of Young Folklorists 10. alkalmáról
Intézetünk doktoranduszai, Pajor Katalin és Eitler Ágnes részvételével zajlott a Fiatal Folkloristák 10. Konferenciája Tartuban [10th International Conference of Young Folklorists, Tartu (online), 2021. május 19–21.] Lore Makers, Law Breakers: Tradition, Change, and People címmel.
Mi mindent hordhatott egy mérai nagylány nagyünnepkor?
Mogyorósi Ágnes, a Kallós Zoltán Alapítvány muzeológusának közreműködésével visszapillantottunk egy kicsit a múltba, és megnéztük, hogyan is öltözködtek a leányok, asszonyok a nagyünnepek idején – például mit viselhetett egy mérai nagylány pünkösdkor. A beszélgetés során szóba kerültek olyan megnevezések is, mint a patkó, a bagazia vagy a fersing. Mit is takarnak ezek? Az interjú olvasása során választ kapunk rá!