Hurrá! 50 írással zárja első egyetemi évét az elteneprajz.blog

Azt, hogy a 2020-as járvány mennyire radikális változást hozott a világunkba, még csak sejtjük. Egy valami azonban biztos: az elteneprajz.blog létrejöttében katalizátor szerepet játszott a pandémia. 2020 őszén, amikor már második féléve nem láttuk a hallgatókat, az újonnan érkező elsős évfolyamot pedig egyáltalán nem volt lehetőségünk megismerni, éreztük: valamit muszáj csinálni. Az alábbi írás arról a folyamatról szól, ahogyan létrejött a blogunk, illetve hogy mi mindenre vagyunk büszkék az elmúlt néhány hónapból és mit tervezünk a jövőben.

Egy szakmai vagy hallgatói blog igénye ugyan már a korábbi években is felmerült, mégis, ha nincs a járvány, lehet hogy még évekig várunk, tervezgetünk. A járványhelyzet viszont azonnali reakciót igényelt. A bezárt kapuk mögött az oktatás és a kutatómunka ugyanis legalább olyan keményen folyt, mint előtte – ha nem keményebben, hiszen a digitális oktatásra való átállás kihívás volt mindkét fél számára. Kitörni ebből pedig csak online lehetett. A blog azonban jóval több, mint puszta átmeneti póttevékenység. 

Az elteneprajz.bloggal a kezdetektől három célunk volt. Egyrészt, hogy láthatóvá és elérhetővé tegyük azt a sokrétű hallgatói, oktatói és kutatói munkát, ami csukott egyetemi ajtók mögött történik, másrészt hogy közérthető stílusú, szakmai cikkeket publikáljunk. Harmadrészt közösséget, csapatot akartunk építeni. Ha máshogy nem lehet, akkor online.

Diákjaink 2020 márciusa óta nem tudtak spontán összeverődni, nem oszthatták meg egymással azt az évfolyamról évfolyamra hagyományozódó tudást a könyvtárban, ami az egyetem sikeres elvégzéséhez szinte elengedhetetlenül szükséges. A blog indulásakor már több hónapja maradtak el azok a meghatározó rendezvények, kirándulások, tanszéki összejövetelek, amelyek a korábbi években biztosították az évfolyamok közötti ismerkedést. A kötelező teamses órákon és szakmai konzultációkon túl az online blogger-meetingeken, workshopokon lehetőségünk volt kötetlenebbül ötletelni, beszélgetni, egymás szövegeit olvasni, a megszokott műfajokat és kereteket átlépve, szabadon alkotni, a kreatív energiákat felszabadítani. Lássuk, hogyan sikerült mindez eddig! 

Miről blogoltunk az első 50 posztban? 

Arról, hogy mit is tanulnak a hallgatók a néprajz szakon és mit lehet vele utána kezdeni legalább annyi hiedelemtörténet van, mint a lidérccsirkéről. Éppen ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy megmutassuk, mi is az igazság: miről is tanulnak az ELTE Néprajzi Intézet hallgatói és mire használható majd a tőlünk kapott tudás később, a munkaerőpiacon. Alumni rovatunkban elsőként a 10 év – 10 kérdés sorozatban öt olyan volt hallgatót mutattunk be, akik az elmúlt tíz évben, már a bolognai képzésben szerezték diplomájukat, és különféle intézményeknél helyezkedtek el. Egyik legsikeresebb sorozatunkat hamarosan folytatjuk, további izgalmas életpályákat bemutatva. 

A néprajz képzés egyik fontos és központi részét képezi a különféle szakmai gyakorlaton (levéltári, kézirattári munkák) és terepgyakorlaton végzett kutatások. A járványhelyzet leginkább ezeket gátolta. Bár szinte sehogyan sem lehet pótolni a felsoroltakat virtuálisan, mégis, az Offline rovatunkban közzétett bejegyzéseinkkel reméljük, hogy jelenlegi hallgatóinkat inspiráltuk és  kitartásra buzdítottuk, hiszen hihetetlenül izgalmas dolgok várják őket a monitoron túl. 2021 nyarán pedig elindulnak végre az új terepgyakorlatok is, ősszel már ezekről is beszámolhatunk! 

A korlátozások ellenére a múzeumi gyakorlatát 2020-ban az összes diákunk teljesíteni tudta, erről is örömmel adtunk hírt a Newseum rovatunkban, néhány hallgatói beszámolóval. Ezúttal is köszönjük a befogadó intézményeknek az együttműködést. Ugyancsak gátolta a koronavírus a külföldi tapasztalatcserét, könytárazást, így egyelőre a Menni külföld rovat is a  visszaemlékezésekből táplálkozik, illetve az online konferenciákon szerzett tapasztalatokról szól. 

Koronavírus ide vagy oda, az OTDK nem maradt el idén sem. OTDK-rovatunk megmutatta, hogy a zárt könyvtárak melletti kutatómunka hogyan működött, milyen lehetőségeik voltak a diákoknak a konzulensekkel való közös munkára, és hogy milyen az OTDK akkor, amikor csak képernyőkön keresztül lehet előadni, vitázni egymással.  

A blog első 50 bejegyzésébe bőven fértek olyan beszámolók is, melyek a kemény, eddig sem kellőképpen látszódó oktatói és hallgatói munkáról adnak tanúbizonyságot. Megjelentek oktatói-hallgatói kötetek előszavai, streamelt órák és kerekasztal-beszélgetések beszámolói színesítették a cikkpalettánkat, és egyben kapaszkodót nyújtottak diákjainknak, olvasóinknak ahhoz, hogy a megváltozott egyetemi-tudományos körülmények ellenére is értesüljenek az intézetünk és a néprajzos szakma eredményeiről, rendezvényeiről. Mindemellett intézetünk oktatói, hallgatói is egyre gyakrabban vállaltak szerepet különböző tudománynépszerűsítő műsorban, illetve a járványhelyzet hatására egyre több szakmai rendezvény került rögzítésre és online elérhetővé vált. Ezek gyűjtőhelye a Multimédia rovatunk, ahova remélhetőleg a jövőben egyre több saját tartalom is felkerül.  

Értünk mi ehhez? 

Egy bölcsész adekvát válasza erre, hogy Naná! Mindenhez is! Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartottuk, hogy egy szakszeminárium keretén belül is foglalkozzunk a témával. A 2020/2021-es tavaszi félévben először tartott a tanszékünk a néprajz és a média világának metszetét célzó kurzust: a Néprajz és média. Tudománykommunikáció, tudománynépszerűsítés, tudománymenedzsment címen futó szeminárium lehetőséget adott arra, hogy a diákjaink médiatudatossága, tudománynépszerűsítő íráskészsége, társszakmákkal való kollaborációs készsége fejlődjön. Meghívtunk ismert szakembereket, akik saját példájukon keresztül mutatták meg, mennyire fontos a néprajzi, és általánosan a bölcsészettudományi tudás átadása szélesebb közönségnek. Időnként ki is nyitottuk a kapukat, nyilvános, Facebookon streamelt kerekasztal-beszélgetést tartottunk az óra keretein belül Néprajz és social media címmel, melyet a szakma nagy számban követett. Természetesen a szemináriumra készített interjúk sem maradnak az asztalfiókban, első körben a Hogyan eleink… interjúsorozatban a blog követői arról olvashatnak, hogy a szeminaristák miről és kikkel beszélgettek legszívesebben a félév alatt. 

Clickbait – a legsikeresebb poszt 

A blog legfontosabb missziója talán az, hogy közérthetően, tudománynépszerűsítő stílusban tanuljunk meg írni a minket érdeklő és általunk fontosnak tartott néprajzi, folklorisztikai, antropológiai témákról és tudománytörténeti kérdésekről. Éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy a blog eddigi legtöbb kattintást elérő posztja 899 kattintással Svégel Fanni Nőrovatának Fél Editről szóló cikke. Szerintünk mindegyik rész zseniális, úgyhogy olvasásra fel! A sorozat szeptemberben folytatódik!

A minimalista pink téglalap, azaz a Fél Editről szóló írásunk megtekintéseinek száma
Svégel Fanni és a Nőrovat főszereplői közül három, Fél Edit, Relković Néda és Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka

Ki olvas minket? 

Először is, hányan? Induló egyetemi szakmai blogként minket is meglepetésként ért, 

hogy csak a 2021-es évben 9600 látogatója, és több mint 18 000 megtekintése volt az elteneprajz.blog-nak. Egy új poszt publikálásakor átlagosan 150–200-an kattintottak eddig a tartalmakra, de új poszt nélkül is, naponta akár 15–20 olvasót vonz be a Néprajzi Intézet szakmai blogja. 

A szívmelengető statisztika: az elteneprajz.blog eddigi összes olvasójának száma

Még nagyobb öröm, hogy az online térben nemcsak a Múzeum körút szobáiból törtünk ki, hanem elérhetővé váltunk mindenhol, Ausztráliától egészen Kanadáig. Az első 50 poszt után már lassan a világ minden tájáról vannak olvasóink. 🙂 

Az elteneprajz.blog eddigi olvasótáborának terület szerinti megoszlása
20 ország, ahonnan a legtöbbet kattintanak az elteneprajz.blogra 

Aki nem akar lemaradni egyetlen posztról sem, iratkozzon fel! 

Nagyon örülünk, hogy sikerült tartani azt a vállalásunkat, hogy az elteneprajz.blog legalább hetente egy új poszttal bővüljön. Sőt, még túl is teljesítettük a tervet, átlagosan hetente két poszttal jövünk ki. Egyelőre szinte kizárólag Facebook-posztokkal érjük el az olvasókat, azonban ezen a jövőben változtatni szeretnénk. Éppen ezért ajánljuk mindenkinek, hogy kattintson a követésre a blog felületén. Ha követi a blogot, egyenesen az e-mail fiókjába érkezik az új tartalomról szóló értesítést! 

A főoldal jobb alsó sarkában lévő Követem gombra kattintva követhetik a blogunkat!

Nagyon köszönjük a blog olvasóközönségének a bizalmat és a rendszeres olvasást, a Néprajzi Múzeum és az ELTE BTK támogatását! Már nagyon várjuk, hogy visszatérjünk a személyes találkozók világába, de egy biztos: most már maradunk online is!

Bobák Szilvia – Ilyefalvi Emese

Borítókép: Bloggerkirándulás Nagykovácsiban, 2021, Fotós: Kiss-Leizer Dávid

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: