A 18. századi Bácska “alulnézeti” egyháztörténete: megjelent Bárth Dániel legújabb kötete

Megjelent Folklore Tanszékünk vezetőjének Bárth Dánielnek legújabb kötete, mely húsz tanulmányon keresztül mutatja be a 18. századi Bácska “alulnézeti” egyháztörténetét. A tanulmánykötet a szerző által vezetett MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport keretein belül jelent meg. A blog olvasóival a kötethez írt bevezető írást közöljük és értő olvasókat kívánunk a könyvhöz!

Elöljáró megjegyzések egy tanulmánykötet margójára

A jelen kötetben olvasható húsz tanulmányt az elmúlt két évtizedben írtam a 18. századi Bácska „alulnézeti” egyháztörténetéről. Többségük – fővárosi nézőpontból – „eldugott” helyeken, vidéki múzeumi évkönyvekben, határon túli folyóiratokban, különböző célzatú, konferenciák vagy születésnapi év-fordulók kapcsán összeállított kötetekben látott napvilágot. Húsz évvel néprajzi és történészi diplomám kézhezvétele után talán nem szerénytelenség némi számvetés jelleggel egybegyűjteni és végigtekinteni azokat a hosszabb-rövidebb résztanulmányokat, amelyekben – valami régi vonzódás nyomán – a történeti Bácska vallásos életét próbáltam levéltári forrásokon keresztül megközelíteni. A kiválasztott dolgozatok szándékaim szerint nem csak a saját, személyes (szükségszerűen szubjektív) kutatói érdeklődésemet és egyúttal annak fejlődéstörténetét reprezentálják, hanem mindezeken túl a 21. század harmadik évtizedében is érvényes kutatási lehetőségeket, további adósságokat és talán használható módszertani tanulságokat is felvillantanak.

Természetesen korántsem várható el egy tanulmánykötettől, hogy monografikus igénnyel közelítsen a témához. Akár a forrástípusok, akár a lehetséges megközelítési módok, akár az egyes „történetek” kapcsán megfigyelhető, hogy dolgozataimban jobbára a témafelvetések szintjéig jutottam el. A felmerült témakörök közül eddig mindössze egyet jártam körbe egy mikrotörténeti irányultságú önálló könyvben. A horvát származású zombori ferences ördögűző világképéről szóló kötetem (A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Balassi Kiadó, Budapest, 2016) tematikájából itt csupán néhány sajátos aspektusból írott tanulmányt szerepeltetek, amelyek többsége a könyv megjelenése után jelent meg.

Áttekintve a kötetben összegyűjtött tanulmányokat, tagadhatatlan, hogy több szempontból heterogén képet mutatnak. Változatos terjedelmük mellett a mögöttes szempontrendszerek is eltérőek: hol inkább társadalomtörténeti, hol hagyományosabb művelődéstörténeti, hol szorosabb értelembe vett egyháztörténeti szempontok vezéreltek. Amit magam is örömmel vettem tudomásul, az a késő egyetemista koromtól fellelhető és soha háttérbe nem szorított kultúrtörténeti érdeklődés, amely kétségtelenül ott található már a források szelektálásában, kiválasztásában, a levéltári „rácsodálkozás” élményszerű mozzanataiban, valamint természetesen az értelmezés hosszú folyamatában és az évek során egyre bővülő hazai-nemzetközi szakirodalmi apparátussal kialakított kontextuális háttér feltárásában egyaránt.

A tanulmányok tematikájának térbeli és időbeli keretei – a monografikus megközelítés híján – magától értetődő módon némi aránytalanságot mutatnak. Az esettanulmányokon keresztül nem a Bácska egésze, hanem sokkal inkább a Nyugat-Bácska (Zombor és környéke), valamint a régió északi központja, Baja városa van (felül)reprezentálva. A főszereplő papság (másrészt a katolikus délszláv hívek) egyértelmű bácskai kötődései miatt egy-egy, a hajdani Bács-Bodrog vármegye határától néhány kilométerre északra fekvő falu (Dusnok és Sükösd) forrásaira alapozott dolgozat is bekerült a válogatásba. Időben kevesebb szó esik a 18. század első feléről, annál több a század derekán, különösen az 1760-as években keletkezett forrásanyagokról. A kötet első tanulmányában hosszabban érveltem amellett, hogy Batthyány József érsekségének időszaka – a források bősége ellenére – még mindig méltatlanul elhanyagolt kutatási területet jelent a kalocsai főegyházmegye történetében. Remélem, hogy az itt közölt, sajátosan „alulnézeti” megközelítésű dolgozataimmal e hiány enyhítésééhez is hozzájárultam. Két kisebb tanulmánnyal a címben szereplő időkeretet átlépve a 18–19. század fordulóján átívelő vallási mozgalmak közötti kontinuitás és a papi attitűdváltás kérdését igyekeztem körbejárni.

Az elmúlt két évtizedben sokan, sokféleképpen segítették munkámat. Részletes köszönetnyilvánítás helyett itt mindössze három személy szerepét emelném ki. Apámnak, Bárth Jánosnak a népesedéstörténeti és kulturális szempontból lenyűgözően izgalmas Bácska és annak története, valamint általában véve a levéltárban végzett történeti néprajzi kutatások iránti máig tartó vonzalmat köszönhetem, amit egész egyszerűen megörököltem tőle valamikor a felnőttkorom küszöbén. Negyedéves egyetemistaként 1999-ben, miközben a NATO vadászgépei Újvidéket bombázták, együtt kutattunk a Kalocsai Érseki Levéltárban, és ekkor merültem el először a jelen kötetben is gyakran felhasznált 1767. évi bácskai egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatgazdag protokollumaiban. Már ekkor Lakatos Andor volt e levéltár vezetője, akinek az ezt követő két évtizedben számos esetben tapasztaltam segítőkészségét, amit ezúton is köszönök.

Végül, de nem utolsósorban ez a könyv sem jöhetett volna létre feleségem, Lappints Virág sokrétű segítsége nélkül, akinek nemcsak e tanulmánykötet technikai szerkesztéséért és külső kivitelezéséért vagyok hálás, hanem azért is, mert mindvégig mellettem volt és támogatott, amíg én az elmúlt több mint húsz évben a bácskai vallási élet szövevényes világát kutattam.

A kötet elérhető a szerzőnél, illetve hamarosan az ELTE BTK Jegyzetboltjában is!

One thought on “A 18. századi Bácska “alulnézeti” egyháztörténete: megjelent Bárth Dániel legújabb kötete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: