2023. július 21-29. között a CEU (Central European University) budapesti campusa adott otthont a Magic and Witchcraft: History, Interdisciplinarity, Global Perspectives nyári egyetemnek. A boszorkányság és boszorkányüldözések történetével foglalkozó workshopot harmadik alkalommal szervezték meg, ezúttal is a nemzetközi tudományos diskurzusok szellemében. A rangos esemény előadói az Amerikai Egyesült Államokból, Hollandiából, Magyarországról, Nigériából, Szlovéniából és Olaszországból érkeztek, majd a 19 országból csatlakozó hallgatóságnak, graduális és PhD hallgatóknak, illetve fiatal kutatóknak adtak elő. Minderről Rácz K. Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója számol be.
Kategória tár:beszámoló
A történeti kutatások aktualitása
A SIEF 16. kongresszusának a csehországi Brno adott otthont. Akár szokatlannak is tűnhet a helyszín, de a nemzetközi szervezet ezzel a választással elődje, az 1926-ban ugyanitt megalapított Commission internationale de l’art populaire előtt tisztelgett. A gesztus azonban nemcsak a majdnem 100 éves jubileumról való egyszerű megemlékezés, hanem tudatos múltidézés a progresszió szándékával. Kis-Halas Judit számol be a 2023. június 7–10. között zajló eseményről.
Social anxiety, pusztai kiadás
Május 26-án az Ódry Színpadon jártunk, ahol a Puszták népe (társadalmi szorongásról) című darabot vitték színre tehetséges pályakezdő művészek. A humorban, zenében és mozgásszínházi elemekben bővelkedő előadást most néprajzos szemüvegen keresztül vizsgáljuk. Csapó Kriszta beszámolója.
Közel hetvenéves álom vált valóra: megjelent Andrásfalvy Bertalan Tyukodi népmesék I–II. című munkája
2023. június 20-án mutatták be Andrásfalvy Bertalan és Kovács Ágnes: Tyukodi népmesék I–II. című köteteit a Néprajzi Múzeumban. A kötet szerkesztői Tóth Gábor és Tompos Krisztina, az ELTE Néprajzi Intézet doktoranduszai voltak. A blog olvasói a posztban egy exkluzív videót is megnézhetnek, melyben Andrásfalvy Bertalan beszél a tyukodi gyűjtésről, és a hetven évvel ezelőtti terepkutatás archív felvételeit is láthatják, hallhatják a nézők.
Műfajok, rendszerek, adatbázisok. Mérlegen a folklorisztika alapfogalmai – Beszámoló a BTK Néprajztudományi Intézetében tartott kétnapos konferenciáról
Szükség van még műfajokra? Van létjogosultsága a múlt rendszerező elveinek? Miért kell időről-időre alapfogalmak tisztázásról vitázni? És végül: mit adtak nekünk az adatbázisok? A budapesti folklorisztika legnagyobb műhelyei közös gondolkodásra invitáltak egy formabontó konferencia keretében a megújulás jegyében. A kétnapos vitaülésről doktoranduszunk, Sőregi Anna számol be.
Diszciplínák párbeszéde – papokról és közösségekről
Mekkora presztízsértékkel bírt egy temetés a 18. századi Nógrád vármegyében? Milyen okokból keveredhetett konfliktusba a közösség és a lelkipásztor a 19. századi Buda-környéki falvakban? Ki volt a zombori ördögűző, s mi is az az ellenfelvilágosodás? Mindezekre a kérdésekre választ kaphattak azok, akik részt vettek a 2023. május 3-án, az ELTE BTK-n megrendezett Diszciplínák párbeszéde című beszélgetéssorozat legutóbbi alkalmán, amelynek középpontjába az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport tevékenysége került.
Temetkezési szokásoktól a néptánckutatásig – Beszámoló a 36. OTDK Humán Tudományi Szekció néprajz tagozatáról
A 36. OTDK két néprajzi tagozatát 2023. április 12-13-án rendezték meg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A tanulmányi versenyen résztvevő hallgatók az ország rangos felsőoktatási intézményeit képviselték, a változatos témák pedig végig fenntartották a közönség érdeklődését. Elsőéves néprajz szakos hallgatóink közös élménybeszámolóját olvashatják!
A személyes viszontlátás öröme – Beszámoló az International Conference of Young Folklorists 11. alkalmáról
Intézetünk doktoranduszai, Horváth Kinga és Suszta Laura, illetve oktatónk, Vámos Gabriella részvételével zajlott a Fiatal Folkloristák 11. konferenciája Helsinkiben, amely idén a The Stuff of Tradition: Materiality and Media in Folklore Studies címet kapta. Vámos Gabriella beszámolója következik.
Etikus-e az emberi maradványokat tudományos célra használni? – kerekasztal-beszélgetés a Néprajzi Múzeumban
2022 októberében a Néprajzi Múzeumban került megrendezésre az Emberi maradványok a múzeumokban című kerekasztal-beszélgetés, melyen a MúzeumCafé 90. számában felvillantott kérdéseket vitatták meg a résztvevők, nevezetesen, hogy hol húzódik a tudományosság és etikusság határa, ha emberi csontok vizsgálatáról van szó.
Múzeum – Örökség – Kommunikáció – Beszámoló a KJNT kolozsvári konferenciájáról
A Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) konferenciája érdekes előadásokkal, parázs vitákkal, lényegre tapintó kérdésekkel és hozzászólásokkal. Mi a szerepe ma egy múzeumnak? Milyen hatást gyakorolnak az identitásra, a társadalmi érzékenységre, a digitális ismeretek és kompetenciák fejlesztésére? Milyen szakmai elvek mentén teszik mindezt? Miként gondolunk ma a múzeumokra: mint a szórakozás vagy mint a tanulás helyszíne? És mennyire fontos a mai világban a szórakozva tanulás?