Hihetetlen, de 3 éves lett blogger csapatunk! Ki gondolta volna, hogy a 2020-as koronavírus-járvány sújtotta év végén indított (indulásról részletesen ITT), néprajzi, folklorisztikai és antropológiai témák tudománynépszerűsítését és az intézeti tudománykommunikációt felvállaló, szinte teljesen önkéntes projektünk eléri ezt a kort. Eredmények és sikerek online és offline az elmúlt három évből: gyorstalpaló, statisztika és jövőbeli tervek.
Stabil olvasóközönség
Talán a legnagyobb siker, hogy mára egy egyenletesen és folyamatosan növekvő olvasóbázissal rendelkezik az elteneprajz.blog. A projektekhez vagy személyekhez kötődő blogok esetében gyakori a kezdeti lelkesedés utáni hanyatlás, mindez azonban úgy tűnik, egyelőre elkerüli csapatunkat.
2020 év végén indultunk, 2021 januárjától pedig gyakorlatilag folyamatosan, nagyobb kihagyás nélkül publikáljuk cikkeinket és egyéb multimédia posztjainkat. Az összes kattintást nézve, 2021-ben 50 622, 2022-ben 66 583, a napi átlag kattintások számát tekintve pedig 2021-ben 138; 2022-ben 182, 2023-ban (pedig még nincs vége az évnek) már most 214. A folyamatos érdeklődés ráadásul azért is lehet meglepő, mert az első év lórugás erejű indulása után (2021: 89 poszt) évről évre kevesebbet írunk (2022: 70, 2023: várhatóan kb. 60). De ezt úgy is mondhatnánk, hogy beálltunk egy tarthatóbb tempóra, a kevesebb néha több alapon. Tehát a magasabb látogatottságot nem a vég nélküli és állandó tartalomgyártással érjük el, hanem kevesebb, de minőségi, színvonalas tartalommal. Még ezzel a csökkent darabszámmal is a magunk számára kitűzött, heti egy (azaz évi 48 cikk) fölött teljesítünk!
Küzdelem az elérésért
Bár nem vagyunk elégedetlenek a számokkal, természetesen szeretnénk továbbra is minél több érdeklődő olvasóhoz eljutni, s főként szélesíteni az olvasói kört. Ez nem egyszerű feladat. Főleg azért nem, mert a jövőbeli céljaink között szerepel, hogy minél jobban elszakadjunk a számunkra kevésbé szimpatikus közösségi média hirdetőfelületektől, például a Meta-csoporttól. Miért? Egyrészt már kisebb regényt (vagyis inkább tragikomédiát) lehetne írni arról, hogy az algoritmus alapú hirdetések hogyan és mi módon korlátoznak minket. Erről egy nyílt tudományról szóló konferencián szívesen beszámolunk, remélhetőleg a közeljövőben lesz rá lehetőségünk.
Addig is ízelítőnek: például az Ortutay Gyuláné Kemény Zsuzsáról szóló posztjaink soha nem érnek majd el magas nézettséget, hiába az (is) a cél, hogy a híres politikus árnyékból mutassuk meg a mellette élő feleséget is, hiszen amint a címben benne van egy politikus neve és/vagy szerepel egy képen, azonnal tiltólistássá válik a Facebook hirdetőfelülete számára. Amíg a Nőrovat egyes posztjainak nézettsége 1000-en felüli, addig Kemény Zsuzsánál be kell érnünk a pár százzal és bízni abban, hogy organikus úton olvasóink továbbosztják.
De nem csak a politikusokhoz kapcsoló írásainkkal vannak problémák (ez amúgy is elég ritka esetünkben). Egy borítóképen pipázó Eliade, vagy bármiféle kisebbséghez tartozó írás, de a Holokauszt-téma és Oroszországgal kapcsolatos interjúink is áldozatává válhatnak és válnak a nem elég szofisztikált, algoritmusalapú közösségi média szabályoknak.
Másrészt lassan vége a Meta-csoport uralmának. Legfőbb potenciális olvasóközönségünk, a fiatalabb generáció, azaz a hallgatóink és/vagy leendő hallgatóink már egy ideje kivonultak a platformról (vagy soha nem is voltak ott), jelenleg a TikTok az új jelszó. De akkor hogyan érjük el az olvasókat? Ezért jött létre 2021 novemberében az elteneprajz.blog hírlevele, mely reklám- és algoritmusmentes, közvetlenül annak érkezik a virtuális postaládájába, aki kéri:
Iratkozz fel és ajánld másoknak is az elteneprajz.blog hírlevelét!
A közösségi média-tartalomgyártáson innen és túl
Persze a TikTokot is elindítottuk azért! Elképesztő volt látni, hogy néhány óra alatt hogyan pörög be egy-egy videónk. 2023-ban a közösségi médiában megfigyelhető az a trend, hogy minden felület „tiktokosodni” szeretne. Mit jelent ez a gyakorlatban? A Youtube-on, a Facebookon és az Instagramon is megjelentek az álló formátumú, pörgősre vágott, egy percnél rövidebb videók. A hírfolyam görgetése helyett ezeken a felületenek is a Shorts és Reels nevekre keresztelt videós funkciókkal lehet a legnagyobb nézettséget elérni.
Az viszont nem igaz, hogy „mindenki fent van a TikTokon”. Időről időre puhatolózunk a néprajzos hallgatók között, ki az, aki fogyaszt tiktokos tartalmakat, kinek lenne kedve beszállni az újhullámos tartalomgyártásba, de mindezidáig nem sikerült egy olyan multimédia szerkesztőséget felállítani, aki nyitott lenne a az új felület új kihívásaira. Éppen ezért jelenleg a Reels és a TikTok felületeink kampányszerűen frissülnek: csak akkor, ha van éppen vállalkozó szellemű vendégszerzőnk vagy van olyan film-, illetve képalapú tartalmunk, ami könnyen „tiktokosítható”.
Azt viszont már az eddigi TikTokon publikált videóinkból is leszűrtük, hogy az ottani közönség szívesen néz olyan tartalmakat, amiben a néprajzos hallgatói életről van szó. Kiemelkedően jól teljesített a felületen az a videónk, amiben Berty Réka hallgatónk is feltűnt egy képkocka erejéig. Ez a tapasztalat egy az egyben megfelel a médiakutatók felméréseivel: a személyes kapcsolódás, az „egy közülünk” érzés áll a kortárs tartalomfogyasztás centrumában.
Stabil szerkesztői gárda
A jelenlegi, 3 éves BA + 2 éves MA rendszerben, az egyetemi hallgatók fluktuációja is gyorsabb a megszokottnál. Mondhatnánk úgy is, hogy mire felébred a hallgató és ráeszmél, hogy az ELTE BTK néprajz szakára jár, addigra hipp-hopp a szakdolgozatát írja és már végzett is. (Úgyhogy minden hallgatónknak azt javasoljuk, hogy csatlakozzon minél előbb, akár már gólyaként :))!
Ennek ellenére egészen elképesztő, hogy a főként doktoranduszokból és felsőbb éves hallgatókból álló csapatunk olyan stabilitást tud adni a kezdeményezésnek, hogy folyamatosan, heti egy poszttal tud frissülni a blog. Sőt, most már arra is van példa, hogy a BA diploma megszerzése után is maradnak a blogger csapatban volt hallgatóink. Egyszerűen mert beleszerettek a blogolásba, kvíz-készítésbe, videóvágásba, vagy az egészbe együtt, a kultúrmisszióba, a csapatba! Sok ilyen alumnust még!
Katt az Impresszumra, ismerj meg minket jobban!
1.Bloggerworkshop és kiállításmegnyitó 2022 tavaszán 2. Videóvágó workshop 2023. őszén 3. Fodor Ákos filmre készült fotója a 2022-es nyári piknikről 4-5. Keresőoptimalizálás-workshop 2021. szeptemberében és 2023 tavaszán 6. Iratkozz fel a Hírlevélre plakátolás 2022 szeptemberében
Offline jelenlét és közösség
A stabil szerkesztői és olvasói gárda biztosításához mindenképpen hozzájárultak az elmúlt három évben offline eseményeink is. Már 2021-ben elindult az ELTE BTK Néprajzi Intézetében az első választható szakszeminárium (igaz, akkor még online formában, egy kerekasztallal kiegészítve), viszont az órára készített hallgatói interjú-sorozatból, a Hogyan eleink…-ből több offline rendezvény és megjelenés nőtte ki magát.
Egyrészt 2022 tavaszán, az interjúkhoz kapcsolódó archív felvételekből a Néprajzi Múzeummal és a Fortepannal együttműködve kiállítást rendeztünk az ELTE BTK új közösségi terében, a H6TNY8LC-ban (a kiállításról bővebben lásd az ELTE Online interjúját). A kiállítást Bárth Dániel, a Néprajzi Intézet intézetigazgatója nyitotta meg, az eseményt követő blogger workshopon pedig több olyan érdeklődő jelent meg, aki később a csapat tagjává vált. Hurrá! A kiállítás ezt követően az ELTE BTK Néprajzi Intézet folyosójára költözött, a 2022-es intézeti Kutatók Éjszakájától kezdve állandó galériakiállításként minden nap velünk és az arra járókkal van.
1–3. Rovatkönyvjelzők, 2023 ősz, 4. Fodor Ákos a frissen felrakott folyosókiállítás előtt, 2022 ősz
Blogszeminárium
A 2021-es szemináriumot aztán még további két szeminárium követte, a legutóbbi: Mítoszrombolás és válságkezelés sorozatcímet viselő eredménye is nyolc zseniális interjú, amit alig várunk, hogy végre kihozhassunk! Stay tuned!
Az utóbbi években az ELTE különböző rendezvényein könyvjelzőinkkel is jelen vagyunk, a 2023-as legújabb generációs könyvjelzőkkel mint praktikus mörcsökkel a különböző rovatainkra próbáljuk meg felhívni a figyelmet. És ez még csak a kezdet…
Együttműködések, támogatóink
Folyamatosan keressük a kollaborációs lehetőségeket is, hogy elérjük azokat a néprajz iránt érdeklődőket is, akiket egyébként nehezebben tudnánk megszólítani. Így jelent meg Dégh Lindáról írás az ujkor.hu tudománynépszerűsítő portálon, illetve a tudásátadás leginkább gamifikált posztjai, a néprajzi tudáspróba kvízek rendszeresen átvételre kerülnek az nlc.hu portálon is. Az nlc-kollaborációnak köszönhetően kiemelkedően sok ember érkezett a blogunkra a Petőfi-kvízünket követően.
A blogposztjaink és a közösségi média tartalmaink elképzelhetetlenek lennének a Néprajzi Múzeum és a BTK Néprajztudományi Intézet Adattárának támogatása nélkül. Több rovatunk kifejezetten archív képekre épül, például tematikus fotóposzt-sorozataink a Facebookon és az Instagramon.
Szintén elképzelhetetlen lenne a blog fenntartása az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának anyagi támogatása nélkül. A HÖK támogatja a blog hallgatói írásait, vizuális és közösségi média menedzseri munkáit, illetve a tehetségggondozó workshopjainkat is. Ezútan is köszönjük nekik!
Clickbait – a legsikeresebb írásaink
Utoljára hagytuk a legizgalmasabb részt, a legeket. A legolvasottabb cikkünk továbbra is a karácsonyi veszekedés témájában Bali Jánossal készített interjúnk, melyet 2022-ben, közvetlenül karácsony előtt publikáltunk. A legnépszerűbb rovatunk a néprajzkutatók vándorrovata, az immár 4 évadot megélt, minden vizsgaidőszakban 4-5 interjúval frissülő Láncreakció rovat. Ezt követi fej-fej mellett az Alumni, ahol a különböző területeken elhelyezkedett volt hallgatóinkat mutatjuk be, illetve a már sokat emlegetett Hogyan eleink… rovat.
A PhD-anyukák problémáit felgöngyölítő cikkünk sikere mutatja, hogy a klasszikus tudománykommunikáción kívül más műfajokkal is (igen sikeresen) kacérkodnak a bloggereink.
Rövid idő alatt elég nagyot futott Morvay Juditról szóló Nőrovat cikkünk is. Az írás sikerét a különösen találó, lírai címadás mellett a centenáriummal magyarázzuk. Persze reméljük, hogy a SEO -workshopokon elsajátított tudás is hozzájárult ehhez! Csak október elején publikáltuk az írást, és máris a toplistánk 5. helyére tornázta fel magát!
És végül: ez a blog nem létezne Önök nélkül! Végtére is, a legjobb a blogolásban az, hogy van, aki olvassa. Maradjanak továbbra is velünk, mert kifogyhatatlanul sok ötletünk van!
Szerzők: Bobák Szilvia – Ilyefalvi Emese
Borítókép: Vancsa Boglárka. Évadzárás a Móka kávézóban, 2023 nyár.