Az elkövetkezendő hetekben néprajz szakon végzettek mesélnek arról, milyenek voltak az egyetemi éveik, mit csinálnak most és hogy mit ad a szakmai életükhöz a szakon elsajátított néprajzi tudás. A sorozatot Boda Biankával indítjuk.
1. Rövid bemutatkozás
Boda Bianka vagyok és Szlovákiából származom, Budapesten pedig 2012 óta élek. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténet és néprajz szakon tanultam. Jelenleg a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének muzeológusa vagyok.
2. Mesélj egy kicsit a szakmai életutadról!
Az ELTE-n 2012 és 2016 között művészettörténet főszakos és néprajz minoros voltam, majd 2016-tól néprajz mesterképzésre jártam, ahol 2019-ben diplomáztam le. Már az egyetem során, a néprajz és a művészettörténet határmezsgyéjén maradva, a budapesti Szlovák Kulturális Intézetben dolgoztam félállásban, ahol kiállítások és irodalmi események szervezésében, illetve egyéb kultúrához kapcsolódó feladatokban segédkeztem, valamint fordítottam szlovákról magyar nyelvre és fordítva. Az intézetnél végzett munkám során is hasznosnak bizonyult az a szélesebb perspektívájú gondolkodás, amit a néprajz képzés nyújtott nekem.
A néprajzi és a művészettörténeti érdeklődési kör végigkísért egyetemi éveim alatt, míg végül a néprajz mesterképzés utolsó évében a Szépművészeti Múzeumban sikerült elhelyezkednem muzeológusként.
Az eddigi állásaim közül két olyat tudok megnevezni, amely nem kapcsolódott közvetlenül a szakmához. Dolgoztam például egy nemzetközi multinacionális cégnél, ahol szlovák és cseh nyelvtudásomat használhattam fel. De nem sokáig maradtam hű a multik világához, hamar rájöttem, hogy nem nekem való. Azonban tapasztalatnak kiváló volt. Ezt követően pedig cseh-magyar fordítóként tevékenykedtem egy prágai műszaki cégnél.
3. Melyik intézményben dolgozol jelenleg?
Kis híján két éve vagyok a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének egyik muzeológusa. Ezt megelőzően – a fent említett Szlovák Kulturális Intézeten kívül– két nyáron is diákmunkát végeztem Szlovákiában, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetben, valamint a Nemzeti Operában is, ugyancsak diákmunka keretén belül.
4. Milyen munkakörben dolgozol? Melyek a főbb feladataid?
Az osztály működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokban veszek részt, kiállításszervezésben, művészettörténeti kutatásokban, valamint a gyűjtemény Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba való költöztetésének egyik koordinátora vagyok.
5. A tudományos néprajzi kutatás mennyire van jelen mindennapjaidban?
A néprajztudomány közvetlen módon jelenleg nincs jelen a mindennapjaimban, azonban a néprajz képzésnek köszönhetően folyamatosan tapasztalom, hogy
a művészettörténeti kutatásokban is hasznosítani tudom a néprajz tágabb, értelmező és összefüggéskereső szemléletét.
Példának okáért: ha egy művészettörténeti korszakot vagy témát kutatok, mindig szükségesnek érzem azt a kor társadalmi kontextusában vizsgálni és értelmezni.
6. Az egyetemi oktatás és a gyakorlati órák mennyire készítettek fel a későbbi munkára?
Az ELTE BTK Néprajzi Intézetben abszolvált órákra mindig szívesen tekintek vissza. Ez különösen érvényes az olyan kurzusokra, amelyek kicsit interaktívabbak voltak, ahol gyakorolhattam, hogy hogyan fejezzem ki magam a lehető legpontosabb módon vagy hogy hogyan tegyek fel helyesen kérdéseket. A terepgyakorlatok során a sok ember, akikkel beszéltem vagy interjút készítettem, fantasztikus történeteket mesélt magáról, az életéről, a régmúlt világról. Ezek a tapasztalatok ösztönöztek arra, hogy minél jobban igyekezzem megismerni az engem körülvevő emberek történeteit.
Az oktatók által átadott ismeretek és az ösztönzésük a társadalom, a körülöttünk lévő jelenségek komplexebb szemléletére nagy hatással volt rám. Ízelítőt kaptam abból, hogy hogyan érdemes egy-egy témára tekinteni és ráeszméltem, hogy megéri mélyebben kutakodni a társadalmi vagy kulturális jelenségek felszíne alatt is, hogy kiderüljenek a kialakulásuk vagy működésük okai és mechanizmusai is. Akkor is, ha például egy festészeti irányzatról van szó.
7. Az egyetem alatt elképzelt pályaképed, munkával kapcsolatos elképzeléseid mennyire valósultak meg?
Én egy percig sem bántam meg, hogy néprajzot tanultam, akkor sem, ha jelenleg nem ebben a szakmában dolgozom. Ez a tudományterület csakis hozzáadhat az egyén világszemléletéhez, akármilyen pályára is lép. Az egyetem alatt elképzelt szakmai jövőm eddig szerencsésen alakul, távlati céljaim közt pedig többek közt szerepel az is, hogy az egyetem és a munka által megszerzett tapasztalatokat egyszer egy szlovákiai magyar intézményben tudjam majd hasznosítani, ahol a néprajznak nagy hasznát vehetem.
8. Mi az, amit szakmádban hivatásodnak tartasz, és amit megosztanál a jelenlegi hallgatókkal vagy laikusokkal?
Szlovákiai magyarként fontos feladatomnak tartom az ehhez a közeghez tartozó, valamint a szlovák-magyar, vagy cseh-magyar tudományos és kulturális szférát összekapcsoló témák kutatását, valamint azt, hogy rájuk irányítsam a szakma figyelmét. Ezt az elvet követtem a néprajz képzésem során is, és ehhez az elhatározáshoz igyekszem magam tartani a művészettörténeti kutatásaimban egyaránt.
9. Mit szerettél legjobban az egyetemen? Melyek voltak a kedvenc óráid, témaköreid? Melyik a legkedvesebb emléked?
A néprajz képzésen leginkább a társadalomtörténeti órákat élveztem, amelyek az érdeklődési körömhöz a legközelebb álltak. A legszebb emlékeim közé a terepgyakorlatok, a néprajzi gyűjtések, az interjúzások és a tanszéki kirándulások tartoznak.
10. Mit üzensz az egyetem oktatóinak és/vagy a hallgatóinak?
A volt oktatóimnak azt üzenem, hogy ne mondjanak le arról, hogy a diákokat terepgyakorlatokra és tanszéki kirándulásokra vigyék, valamint vegyenek részt sok-sok beszélgetésben és eszmecserében a diákokkal.
A leendő és a jelenlegi hallgatókat pedig arra biztatnám: lendüljetek túl az esetleges kezdeti megszeppenésen a képzés elején, amikor kiderül, hogy a néprajz szakon töltött évek során nem a néptáncról, a népviseletekről és a népzenéről fogtok leginkább tanulni, hanem sokkal komplexebb dolgokról. Ha kitartotok a Néprajzi Intézet mellett, hamar ki fog derülni, hogy a bölcsészkar egyik legszebb szakára kerültetek, aminek nagyon sok téren hasznát vehetitek, mégha nem is lesztek kutatók vagy muzeológusok. Segítségével ugyanis
olyan dolgokat, jelenségeket fedezhettek fel és ismerhettek meg a világban, ami által jobban megérthetitek a társadalmat, valamint a titeket körülvevő környezetet.
Végül, de nem utolsósorban pedig azt tanácsolom nektek, hogy a néprajzos diákéveitek során sok közösségi programot, műhelybeszélgetést szervezzetek, és menjetek el a terepgyakorlatokra és a tanszéki kirándulásokra. Ezek lesznek utólag a legszebb emlékeitek az egyetemen töltött időből.
A következő héten egy másik alumnánkkal készített interjút olvashatnak!
Szerző: Prikler Szilvia
ELTE Néprajz Blog 
One thought on “10 év, 10 kérdés – Boda Biankával beszélgettünk”