Székelyföldtől Szekszárdig –szakmai napot tartott a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő szakosztálya

A Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő szakosztálya 2022. április 20-án tartotta az egésznapos Néprajzi Gyűjtés Módszertani Szakmai Nap. Gyűjtési módszerek, gyűjtemények és terepmunka című konferenciáját a Humán Tudományok Kutatóházában. Ez az esemény az első volt a három alkalmas konferenciasorozatból, ami májusban Győrben a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, illetve augusztusban az újonnan átadott Néprajzi Múzeumban folytatódik, más-más témával a középpontban. 

A konferenciát Paál Zsuzsanna (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr) nyitotta meg, aki több mint tíz éve a Néprajzi Gyűjtő szakosztályának elnöke és egyben a fő motorja is. Köszöntőjében kitért a kezdetekre, mikor 2013-ban 17 gyűjtő e-mail címének a birtokában kezdte el megszervezni az azóta méltán híres Tradíció gyűjtőpályázatot, aminek már az első évében is 150 pályázat érkezett és került be végül a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumába. Azóta töretlenül és sikerrel zajlanak a pályázatok, a nyári táborok – előző évben az önkéntes gyűjtők együtt gyűjtöttek és tanultak az ELTE Néprajzi Intézet alapszakos hallgatóival Mezőkövesden – és a szakmai továbbképzések. Ez a konferenciasorozat már az elkövetkező 2 év új irányát jelöli ki, ami a 2021-ben megválasztott titkárok személyében – Tasnádi Zsuzsanna (Néprajzi Múzeum, Budapest) és Győrfy Eszter (BTK Néprajztudományi Intézet, Budapest) – is látszik. Az új irány nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes gyűjtők szakirányú továbbképzésére, hiszen a néprajzkutatók gyakran támaszkodnak az önkéntes gyűjtők kézirataira, helyismeretére, illetve kapcsolatrendszereire.

A Néprajztudományi Intézetből Landgraf Ildikó köszöntötte mind a jelenlevőket, mind az online csatlakozókat, aki szintén kiemelte, hogy a néprajzkutatók és az önkéntes gyűjtők kapcsolatának már lassan 50 éves közös története van, hiszen több alkalommal az önkéntes gyűjtők is az Akadémia kérdőíveivel jártak faluról-falura, ezzel is segítve a néprajzkutatók munkáját. Ezért külön öröm, hogy a konferenciasorozat első alkalma a Humán Tudományok Kutatóházában kerülhetett megrendezésre. Az intézet munkatársai aktívan részt vesznek a pályázatok elbírálásában és a további kutatásokhoz való tanácsadásban.

A konferencia első szekciójának fő témája a különböző vidéki, illetve határon túli tájházak alapítása, működtetése volt. Az első előadó, Dimény-Haszmann Orsolya (Haszmann Pál Múzeum, Csernáton) Magángyűjtemény és közgyűjtemény. A csernátoni Haszmann Pál Múzeum alapítása című előadásában az egyébként családi vonatkozású, 1973-ban alakult intézménynek a történetét, illetve az rokonságból származó izgalmas kutatói – kint-lét, bent-lét – pozíciójából fakadó nehézségeiről vagy éppen könnyebbségeiről is beszámolt. Egy rövid, de annál tartalmasabb kávészünet után, Fuksz Márta (Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd) tartott előadást a tájházak és a helytörténeti gyűjtemények alapításának jogszabályi hátteréről, illetve tapasztalati tanácsokat adott, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszabályok betartásához. A szekció utolsó előadója, Csapai János (Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd) a Tolna megyei tájházakról rajzolt fel egy általános képet, fókuszba helyezve az őcsényi tájházat: hogyan alakult ki a tárgygyűjteménye, milyen programokat tud nyújtani a közönség számára és hogy milyen problémákkal kell számolni a fenntartással. A szekciót követően egy könnyed ebéd közben beszélhették meg a résztvevők a hallottakat, a szoros időkeretből kicsúszott kérdések, hozzászólások és egyéb gondolatok is ekkor kerültek megbeszélésre. 

A második szekció a módszertani kérdéseket helyezte előtérbe. Batári Zsuzsanna (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) Tárgyak a folklórban – tárgyak a kiállításban. Népszokás-rekonstrukciók kérdései című előadásában a tárgyközpontú folklórkutatás fontosságát hangsúlyozta. A múzeumokban, skanzenkben a kiállításépítéskor kialakított úgynevezett „szituációk”, jelenetek pontosabb ábrázolását segíti, ha például, a kiragadott munkafolyamatnak vagy ünnepi asztalnak minél részletesebb, kiterjedtebb (folklór)forrásokra tudjon támaszkodni. Ezt követte Landgraf Ildikó (BTK Néprajztudományi Intézet) előadása, „…segíts meg utunkon!” A személyes dokumentumok, családi irattárak gyűjtésének módszertanáról, amiben reflektált a Tradíció Gyűjtőpályázat egyik legnépszerűbb pályázati témájára, az Emlékezzünk!-re, amire évről-évre rengeteg kézirat érkezik be. Landgraf Ildikó az ego-dokumentumok néprajzi kutatásának a kritériumait, módszereit és főbb kérdéseit vette sorra.  

A késő délutáni frissítő kávészünet után, Cseh Fruzsina (BTK Néprajztudományi Intézet) megtartotta A kézművesség-kutatás hazai és nemzetközi területei. Tudomány és ismeretterjesztés című előadását, amiben beszámolt a MTA Veszprémi Akadémiai Területi Bizottság /VEAB/ Kézművesipar-történeti Munkabizottságának munkájáról, kiadványairól, konferenciáiról. A konferencia utolsó előadója, Bulcsú László (Néprajzi Múzeum, Budapest) Előismeretek és tereptapasztalatok, avagy az önreflexió kijózanító élménye címmel tartott előadást, amiben felhívta az önkéntes gyűjtők figyelmét a holisztikus szemléletmód hasznosságára, a népi építészet kutatásának bukkanóit és szépségeit is bemutatta. 

A Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő szakosztálya izgalmas és sikeres konferenciát zárt, mind a gyűjtők, mind az előadók részéről. A konferencia sorozat következő állomása, 2022. május 26-án “A tintától a kályháig” – Írott források és tárgyak komplex értelmezési lehetőségei címmel Győrben kerül megrendezésre, ahol a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum fogadja az önkéntes gyűjtőket.

Fotó: Szakál Anna és Szilágyi Levente

Szerző: Horváth Kinga