Szomszédolás: ilyen volt a III. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia a Károli Gáspár Református Egyetemen

December 18-19.-én került megrendezésre a III. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia, a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészeti Tanszékének rendezésében. A rendezvény célja elsősorban a vallástudomány szerteágazó mivoltának bemutatása volt és az egyetemi hallgatókat bevonása a tudományos életbe. 

A konferencián a BA-tól, egészen a PhD-ig vettek részt hallgatók, a résztvevők között volt olyan, aki először próbáltatott meg ilyen közegben. A témák is rendkívül színesre sikerültek. A kétnapos esemény alatt mind kronológiailag, mind térben, mind a témák tartalmát tekintve is nagy utazást lehetett megtenni, anélkül, hogy a hallgató elhagyta volna a szobáját. 

Ebben az írásban azokra az előadásokra fogok koncentrálni, melyek néprajzi szemszögből is érdekesnek bizonyulnak.

De ezeken kívül – többek között – a vallásfilozófia széles tárházát is láttuk, az ókortól egészen a 20. századig. Illetve a művészettörténet vallási aspektusai is előtérbe kerültek az előadások során, ahol megismerkedhettünk valláspszichológiai kutatásokkal is. 

A konferenciát Lőrinczi Petra (DE-TNDI) nyitotta meg a Dél-Korea és a karizmatikus mozgalmak című előadásával: bemutatta, hogyan is alakult a Megachurch-ként elhíresült egyház hitrendszere, illetve hogy milyen evolúción ment keresztül. Mindezt tette úgy, hogy olyan szokásokra koncentrált, amit korábbi népi szokásokból vettek át és építettek be a keretrendszerükbe – az előadás ennek reprezentációját vizsgálta a Koreán kívül is elterjedté vált irodalomban. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepére íródott sermóinak értelmezése a keresztény misztika szempontrendszerei alapján címmel mutatta be kutatását Szamkó Eszter (DE-BTK), aki azt próbálta bizonyítani, hogy a sermókat nem lehet olyan élesen és határozottan elzárni a misztikától, mint ahogy azt állítani szokás. Kiemelt példája a középkori női vallásosághoz is köthető oltáriszentségek tisztelete, vagy az imádáság volt. 

Maradva a misztikánál Szugyiczki Zsuzsanna (SZTE-MGYBFDI) Tradicionális és modern misztika prezentációjának központi kérdését a hagyományos és a később keletkezett misztikának helyes megkülönböztetése adta. A kutatás határozott szándéka volt a modern misztika megkülönböztetése a hagyományos és általánosan definiált tradicionális misztikától. Az előadás bemutatta, hogy a szakirodalomban eddig is jelentős volt a misztika dichotóm kategorizálása. 19.-én, a konferencia szombati napját Suszta Laura (ELTE-ITDI) Tényleg nincs vallása a Denesųłiné törzsnek? Vallásnéprajzi elemzés Samuel Hearne alapján bemutatásával indította. Ekkor az észak-kanadai őslakos törzs 18. századi vallásával ismerkedhetett meg a hallgató, Samuel Hearne leírása alapján. A műben megjelenő jelenségek kategorizálásán és értelmezésén volt a hangsúly. 

A következő előadó szintén az ELTE-ITDI-t képviselve, Pető László volt, Az áldozatbemutatás módjai és szerepe az andoki indiánok vallásában válogatott koraújkori spanyol források tükrében előadással. Témáját nehezíti, hogy forrásai keresztény ihletettségűek, így a felmerülő vallási jelenségeket is ebből a szemszögből örökítik meg. Ennek ellenére a források megörökítenek vallási énekeket, az áldozatbemutatás módját és utóbbi különböző variánsait is. Átmeneti rítusok megjelenése a római Ceres kultuszban című kutatásában Magdus Tamás (ELTE-BTK), Ceres istennőhöz köthető rituálékat elemezte abból a szempontból, hogy milyen szerepet töltöttek be a társadalom életében, hiszen maga az istennő is szorosan összeköthető az átmeneti rítusokkal. A rituálékon belül kitért a házasságra, a válásra, a születésére, a halálra és a beavatásra. 

Kisnémet László Fülöp (SSZHF) előadásába, A monostor és a monostoron kívüli világ a szerzetesség első századaiba vitte vissza az érdeklődött. Korabeli forrásokon keresztül igyekezett bemutatni, hogy milyen is lehetett akkoriban a szerzetesi élet, milyen szabályoknak és szokásoknak kellett megfelelniük, előtérbe helyezve a külvilággal történő érintkezést és kapcsolatot. A konferenciát Pataki-Tóth Angelika Megnyerni a szívüket: a japán vallástudat objektív vizsgálatának fontossága, a karizmatikus keresztény misszió szempontjából című előadása zárta. Központi témáját az a kérdés adta, hogy vajon miért nem volt sikeres a keresztény misszió a szigetországban – megvizsgálva a problémákat mind a japánok, mind pedig a missziók nézőpontjából.

Összeségében a kétnapos online konferencián színes és változatos előadásokat hallhattunk, ahol a hallgatók bemutathatták a kutatásuk jelenlegi állását. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az előadások után kialakult jó hangulatú, építő kritikákkal zsúfolt diszkusszió. 

Szerző: Suszta Laura