Az elmúlt öt év kiváló hallgatói tanulmányai: megjelent a Vetésforgó II.!

A Vetésforgó II. kiadvány a 2014-ben megjelent Vetésforgó I. Egyetemi dolgozatok az ELTE BTK Néprajzi Tudományos Diákköréből (ELTE BTK Néprajzi Intézet, Budapest, 2014) című kötet szerves folytatásaként ismét arra vállalkozik, hogy kilenc tanulmányon keresztül képet adjon a budapesti egyetemi Néprajzi Intézetben folyó hallgatói tudományos munkáról. 

Az egyetemi oktatás ciklikussága következtében körülbelül öt évente formálódik ki egy-egy leendő kutatói generáció, és ezen az osztott (három +kettő éves) oktatási struktúra bevezetése sem változtatott. A mögöttünk álló fél évtizedben is számos hallgató koptatta szemináriumaink székeit, akik közül többen havi rendszerességgel megtartott előadásokkal és vitákkal működtették a szakos Tudományos Diákkört, dolgozataikkal elindultak a Hallgatói Önkormányzat tudományos ösztöndíj pályázatán, vagy – az ilyen jellegű tevékenység megkoronázásaként – sikerrel vettek részt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). Az ő dolgozataik közül válogattunk szövegeket e kötetbe. Ezek mind a saját munkájukat és szorgalmukat dicsérik, de egyúttal (esetenként az ötlet, máskor az iránymutatás, megint máskor a tanulmányírás folyamatát tekintve) az oktatói gondoskodás és fáradozás lenyomatait is magukon viselik. Mint minden egyetemi produktum, e tanulmányok is egy adott szellemi műhelyben kiteljesedő, annak arculatát hordozó tudományos szárnypróbálgatás megnyilvánulásait jelentik. 

A dolgozatokat első látásra formai és tematikus változatosság, heterogenitás jellemzi. Formai értelemben fontos körülmény, hogy a dolgozatok között vannak olyanok, amelyek alapszakos szakdolgozat összefoglalásait jelentik és vannak kisebb lélegzetű vizsgálatokon alapuló esettanulmányok is. A szövegek terjedelmi különbségei ezzel magyarázhatók. A tematikus változatosság a néprajztudomány sajátosságát jelentő komplexitás egyenes következménye. Az interdiszciplináris látásmód átadása egyébként is régóta intézetünk oktatási profiljának hangsúlyos részét képezi. Hallgatóink előszeretettel olvassák és értő módon használják fel a társtudományok eredményeit, szemléletét és módszertanát. Boda Bianka így használta fel művészettörténeti és néprajzi végzettségét a 19. század közepi magyarországi életképfestészet és a falusi-köznépi kultúra kapcsolatának megértéséhez. A 20. század társadalomtörténeti megközelítése jótékony hatást gyakorolt Eitler Ágnes és Svégel Fanni témaválasztására: előbbi szerző a kulák fogalom vizsgálatával jutott közelebb a diktatúra „nyelvi erőszak” formájában jelentkező megnyilvánulásaihoz, utóbbi egy második világháborús magzatelhajtási per dokumentációja fölé helyezte a történész- 6 néprajzkutató mikroszkópját. Egy korábbi korszak gazdaság- és társadalomtörténeti vizsgálatát végzi Kovács Evelin, aki mesterszakos szakdolgozata egy fejezeteként itt a matolcsi gubacsapó céh inasainak státusváltási stratégiáit és lehetőségeit mutatta be. Egy német kisiparosfamília generációinak szemszögéből sajátos, szubjektív indíttatású családtörténetet írt Ament-Kovács Bence, míg Szabó Rita ugyancsak személyes kötődésből vizsgálta meg éppen a csíki Balánbánya vegyesházasságainak társadalomnéprajzi kérdéseit. Imreh Réka évekkel ezelőtt a Pilisben végzett terepmunkát szakdolgozatához, amelynek középpontjában a „hely szelleméhez” kötődő, összetett (alternatív történeti, ezoterikus kvázi-vallási) jelenségkör megfejtése állt. Kötetünket két olyan folklorisztikai indíttatású dolgozat keretezi, amelyek kézirattári forrásanyagok „újrahasznosítására” tesznek kísérletet: Balogh Pál Géza a több mint száz éves Folklore Fellows gyűjtések hiedelemtörténeteit, Tihanyi Anna Istvánffy Gyula palócföldi népköltései gyűjteményét hozta közel gazdag filológiai háttérmunkával. Mindkét dolgozat esetében indokoltnak tűnt egy hosszabb adattár közzététele is. 

Lényeges körülmény, hogy a tanulmányok többsége 2016-ban nyerte el végleges formáját, ennek következtében a szerzők csak az addig megjelent szakirodalmat vették figyelembe. 

Kötetünk kapcsán örvendes újdonság, hogy a hallgatók nem csak a tanulmányírásba, hanem a szerkesztési munkálatokba is bekapcsolódtak. Ezúton köszönöm meg munkatársaim lelkes munkáját. Kiadványunk megjelenésének csúszása nem rajtuk múlott, az esetleges hibákért minden felelősség alulírottat terheli. 

Bárth Dániel

A kötet elérhető az ELTE BTK Jegyzetboltjában!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: