Szilveszteri nézegető: így búcsúztatták az óévet eleink

A Facebookon publikált karácsonyi képnézegető sikerén felbuzdulva íme egy szilveszteri válogatás, mellyel sikerekben gazdag új évet kívánunk kedves olvasóinknak!

Az óév utolsó napjai és az újév első napi kiemelt jelentőségűek néprajzi szempontból. Az ünnepi szokások közül a legelterjedtebbek a téltemetési, télkiverési szokások, melyek leggyakrabban a fiatalok zajkeltésével jár. De számos szerelmi, idő- vagy haláljóslás is kapcsolódik az időszakhoz.  

A Fortepan legrégebbi szilveszteri fotója

Elegáns szilveszteri bálozók 1933-ban

Újévi alakoskodás: Kecske

“Szilveszter este kezdenek járni a kecskével egészen újév reggeléig. Reggel ‘úgy csúful mentek a misére’. A kecskén kívül voltak más, újévi alakoskodók is: volt medve, ló és urálók (hejgetők). – A kecske megy házról házra. Vonulnak az utcán: háttal a ‘gazda’ (katona ruhában) és a ‘gazdáné’ (menyecske ruhába öltözött legény, a ‘gazdáné’ Kozáron bukovinai székely ruhába öltözik, a ‘csángós’ ruhát már szégyenlik). Mögöttük jön a ‘pap’, a ‘kecske’, a ‘furulyás’, a ‘pincér’, a ‘kóbi’, a ‘pásztor’, a ‘pásztorné’ (ez ‘cigányné’), a ‘zsiány’ (‘versenyes’) és a ‘vânător’ (‘vadász’).”
(A képen dr. Kovács László filmezi a jelenetet, Lábnik, Moldva.)

Jelmezesek 1965-ben egy szilveszteri mulatságon

Papírtrombitálók szilveszterkor

Ünneplő fiatalok

Lányok az új szenteltvízzel

“Vízkereszt napján, mise után régi szokás szerint viszik haza az új szenteltvizet. A szokás hagyományos és régi, az edények és a viselet viszont új, modern. Különösen jellemző az, hogy az »elmaradott« Tibajpusztára való leányok viselik az új, városias kabátokat elsősorban (»magukra keresnek«), »kötik hátra a fejüket«, ugyanakkor szenteltvizet visznek, és odahaza hagyományosan használják mindenre az előtt szokásos alkalommal.”
(Tibajpuszta Szentistvánhoz tartozik.)

Szerző: Petro Krisztina