Beszámoló a IV. ABsolute – Alkalmazott Bölcsészet Konferenciáról.
Nem klasszikus téma nem klasszikus platformon.
A konferenciát Dr. Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánhelyettese nyitotta meg. Köszöntötte a jelenlévőket és röviden kifejtette az alkalmazott bölcsészeti kutatások problematikáját.
A társadalomtudományokhoz képest a bölcsészettudományok iránt sajnos kisebb az érdeklődés. Az ELTE Bölcsészettudományi Karon a klasszikus értelemben vett alapkutatások mellett, az alkalmazott vagy innovatív kutatásokra is egyre több hangsúlyt fektetnek. Az alkalmazhatósággal a bölcsészkutatások társadalmi hasznosságra hívják fel a figyelmet.
Bencze Norbert, az ABsolute szervezője kiemelte, hogy 2020 a tudomány alkalmazhatóságának, a tudományos és áltudományos, valamint tudományellenes cikkek éve (volt). A globális problémákra megoldásokat kereső természettudományok vezető szerepet kaptak, a bölcsészettudományos kutatások ezzel párhuzamosan visszaszorultak. Ugyanakkor a konferencián elhangzott különböző témájú előadások rámutattak arra, hogy a humántudományoknak fontos szerepe van az aktuális jelenségek feldolgozásában azzal, hogy az eredményeik gyakorlati megoldásokra vezetnek rá. Az online oktatás során gyakran használt „Most nem hallunk!” mondat kommunikációra gyakorolt hatása, a pedagógiai kihívások, a digitalizálódás előretörése és a megváltozott színielőadások mind olyan jelenségek – emelte ki Bencze Norbert – amelyekkel a bölcsészettudományos kutatások foglalkoznak.
A négy éve elindított ABsolute konferencia tehát a humán tárgyú kutatások „hasznosságának” társadalmi elfogadtatását kívánja növelni nemcsak az egyetemi hallgatók, tanárok és a kutatók körében, de a laikus hallgatóközönség számára is.
Az idei konferencia – mint a legtöbb idei program – online térbe került, könnyebb hozzáférhetőséget kínálva az eddig bátortalan érdeklődők számára. Az előadások témaválasztása rendkívül változatos volt, a megjegyzések és a hozzászólások pedig fontos iránymutatással szolgáltak a kutatóknak. Az interaktív kávészünetekben a résztvevők és az előadók közvetlenebb formában beszélgethettek több „helyszínen” (csatornán).
Az öt szekcióra osztott előadások címeit és az előadók névsora ezen a linken érhető el.
ELTE BTK Folklore Tanszék három doktoranduszhallgatója előadás közben:
Az ELTE BTK Folklore Tanszékének három doktoranduszhallgatója is előadóként vett részt a konferencián. A fanfiction írók válaszai a koronavírusra a karanténhelyzet alatt címmel Horváth Kinga tartott előadást az első szekcióban. Kutatási terepe a nemzetközi és magyar fanfiction (rajongói történetek) honlapjai által kiírt pályázatok voltak. Vizsgálta a tavaszi karanténhelyzetre reflektáló történetek mennyiségét, a vírusnarratívákat és a válaszreakciókat.
Leichter Lilla (Mindennapi antiszemitizmusunk. Mit tehetünk a velünk élő antiszemita sztereotípiák ellen?) doktori kutatása egy résztémáját ismertette a konferencián, mely a kisvárosi és falusi zsidó és nemzsidó csoportokban megjelenő asszimiláció és antiszemitizmus kérdéskörére koncentrálódott. A vizsgálat célja az volt, hogy a történeti anyag és a kortárs közéleti diskurzus bemutatásával mérsékelje a társadalomban ma is jelen lévő sztereotipikus gondolkodást és kiemelje a gyakorlati lehetőségeket.
A szekció legjobb előadása díjjal jutalmazott Bobák Szilvia A koronavírus bűnbakképzésének lehetséges okait tárta fel. A tömör cím egy összetett jelenkutatást takar, amely során a koronavírusra és az ökológiai krízisre adott pánikreakciókat, a vírustagadást, a háttérhatalmakkal kapcsolatos konspirációkat és a média befolyásoló szerepét a bölcsészettudományok módszereivel vizsgálta.
A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyben a tudománykommunikációról hallhattunk érdekes gondolatokat Keresztes Balázstól (Négy Fal Között olvasókör), Maróti Zsolt Viktortól (újkor.hu portál) és Szabó Gergelytől (Gluténmentes nyelvészet blog).
Szerző: Németh Laura Asztrid
ELTE Néprajz Blog 