Beszámoló az Útközben konferenciáról

Mi lesz a múzeum mint kulturális intézmény  jövője? Mi a múzeumok megítélésének jövője? És mi a múzeumok megítélése most, a korlátozások ideje alatt? Elhanyagolódnak és leértékelődnek a veszélyhelyzetben vagy hiányt ébresztenek a bezárt kapuk?

A pandémia, korlátozások, kiszámíthatatlanság generálta bizonytalanság közben a Néprajzi Múzeum is fordulóponthoz érkezett. Új épületbe költözik, amelyhez több mint 250 ezer műtárgy kerül átmozgatásra. A rengeteg időt és precizitást igénylő munkát több mint 100 szakember végzi. A csomagolás és digitalizálás mellett azonban a szellemi megújulásra is nagy hangsúlyt fektetnek. A gyűjtemény nem csak új épületet kap, de a koncepció is nagyban megváltozik. 

Fókuszban a kiállítás terei

A konferencia a Kiállítási témakönyv fejezetei és az új kiállítási terek kérdése köré szerveződött. Frazon Zsófia tudományos titkár úgy foglalta össze, hogy a könyv nem a kiállítás kész forgatókönyve, hanem az adott témáért felelős kutatók koncepcionális szövegeit foglalja magában, amelyek néhány kivételtől eltekintve nem jelennek meg a kiállításban.

A szövegek azt a célt szolgálják, hogy a múzeum öndefiniálásával és a gyűjtemény rendszerezésével kapcsolatos kérdéseket érintsék. 

A kiállításon a Néprajzi Múzeum teljes munkaállománya dolgozik – tartalmi és módszertani szempontból, témánként különböző létszámú csoportokban. Az alapvető fogalmak meghatározása mellett, mint amilyen a tárgy, a történetiség és a múzeumüzem, egyfajta múzeumi útmutatónak (galaxis-útikalauznak) is szánták a témakönyvet. 

Az online konferencia hallgatói szemmel 

A háromnapos, online térben megrendezett Útközben konferencia során a nemzetközi és a különböző hazai múzeumok, intézmények vezetői, munkatársai részvételükkel a bölcsészettudományok különféle szakágait reprezentálták. A második és harmadik napon a Kerámia és az Ifjúsági kiállítások mellett a témakönyv 8 fejezetének 8 témáját mutatták be az egyes munkacsoportok szóvivői, majd a felkért koreferensek véleményezték az olvasottakat és hallottakat, végül a szekciót egy közös vita és beszélgetés zárta. Az egyes szekciók alatt folyamatosan lehetett kérdéseket, kommentárokat küldeni az előadóknak a Q&A felületen, melyek közül néhányra reflektáltak is a szimpózium végén. 

Új állandó kiállítások, nemzetiségi kiállítások, nehézségek, tapasztalatok

Az online közvetítés november 16.-án két angol nyelvű szekcióval indult. Szarvas Zsuzsa (Néprajzi Múzeum) köszöntőjében kiemelte, hogy még úton vannak, de elértek egy pontot, ahol meg tudják osztani az ötleteiket és fogadni tudják a kritikát, észrevételeket, javaslatokat. A külföldi intézetek munkatársai reflektáltak a magyar múzeum költözésére, a koncepciók megújítására. A saját tapasztalatait és észrevételeit osztotta meg az első szekcióban Barbara Kirschenblatt Gimblett (POLIN, Varsó) és Bojana Rogelj Skafar (Slovene Ethnographic Museum, Ljubjana). Ezt követően új állandó kiállítások készítése során szerzett tapasztalatait Christian Schicklgruber (Bécs), Bambi Ceuppens (Tervuren) és Kristel Rattus (Tartu) ismertette.

Múzeumkritika, kortársiasság, hagyomány és örökség

November 17.-én délelőtt a Kerámiatérről Schleicher Veronika tartott előadást, melyre Magyari Márta (Déri Múzeum, Debrecen) és Novák Piroska (Iparművészeti Múzeum, Budapest) reflektáltak. Ezt követően az IFIKI/ Ifjúsági kiállítást Foster Hannah Daisy mutatta be és Bán Dávid (Anthropolis Egyesület) valamint Éliás István (Hermann Ottó Múzeum, Miskolc) reagált rá.

A múzeum decembertől különböző online felületeken elindít egy új kezdeményezést, melynek célja, hogy megfelelő felületet biztosítson a fiatalok és a múzeum közötti párbeszédnek.  

A délutáni MZ/M? (Mi a múzeum?) című szekcióval indult el a gyűjteményi kiállítás 8 fejezetre osztott témakönyvének a kritikai tárgyalása. Kőszegi Gábor kifejtette többek között az elsőre talán különös elnevezést (Mézga család), a koncepciót, a lehetséges múzeumdefiníciókat és a definiálás problematikáját, melyre Kuti Klára (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) tudománytörténeti szempontokat kiemelve, Mélyi József (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest) pedig a jövő lehetőségeire utalva vitte tovább a koncepció tárgyalását. Mélyi József kiemelte az oktatással való összekapcsolódást, mint a múzeumok lehetséges jövőbeli útját. Több újító perspektívájú kommentárja között szerepelt például több magyar múzeum összmunkájával létrehozható Múzeumi MaDok ötlete is. Megjegyezte továbbá, a múzeum koncepciójának pozitívumaként többek között a kortársiasságot, párbeszédre nyitott jelleget, azonban külsős szemlélőként úgy látta, hogy elméleti és tárgyi szinten kissé túlzsúfolt a kiállítás, így szükséges lenne még finomítani rajta.

A Múzeum születik (1871-1898) témát Granasztói Péter főosztályvezető a Néprajzi Múzeum gyűjteményének alapját képező tárgygyűjtések ismertetésével kezdte (Xántus János, Rómer Flóris és Jankó János gyűjtései), majd Csorba László (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest) dicsérte a koncepciót, lelkesen hívta fel a figyelmet a 19. század végi városi kultúrában megjelenő nosztalgikus elemek esetleges kiemelésére. Székely Miklós (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet, Budapest) a múzeumok létesülésének részletesebb bemutatását szorgalmazta. 

 A Tárgyéletrajzok szekcióban a Szeljak György tartott előadást a témakönyv következő fejezetéről, amelyben kiemelte a tárgyakban rejlő egyedi történeteket. Szőcsné Gazda Enikő (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) illetve Toronyi Zsuzsanna (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Budapest) értékes meglátásokat osztottak a tárgyéletrajzi módszer lehetőségeiről.

Az utolsó napon (nov. 18.) öt további fejezet került terítékre. A Terepen téma koncepcióját Szarvas Zsuzsa főmuzeológus, Illés Péter (Savaria Múzeum, Szombathely) és Vargyas Gábor (Bölcsészettudományi Központ, Néprajztudományi Intézet, Budapest) vitatta meg. 

Hajdu Ágnes az Őstörténetek témáját mutatta be, vitapartnerei Ildikó Lehtinen (Helsinki) és Sudár Balázs (Budapesti Történeti Múzeum) voltak. 

Fülemile Ágnes (Bölcsészettudományi Központ, Néprajztudományi Intézet, Budapest) és Verebélyi Kincső (Budapest) fejtették ki javaslataikat Tasnádi Zsuzsanna által prezentált Népművészet koncepcióra, a népművészet fogalmát érintő kérdésekre, a kiállításban a hangsúlyok keresésére.

Frazon Zsófia a Művészet fejezetét ismertette, melyet Fajcsák Györgyi (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest) és Róka Enikő (Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár) véleményezett. 

Az esemény utolsó szekciójában Wilhelm Gábor az Örökség téma koncepcióját mutatta be és vitatta meg a ma is tisztázatlan kérdéseket Csonka – Takács Eszterrel (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) és Szijártó Zsolttal (Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék). 

Szellemi útravalók

A háromnapos virtuális konferencián a Néprajzi Múzeum értékes szellemi útravalókat kapott. A kiállítási terek elméleti hátterének megvitatása nemcsak a muzeológusoknak adott szellemi útravalót, de a konferencia hallgatóiként beláthattunk a színfalak mögé – vagy inkább fölé. A szekciók közötti szünetben a Bertóti Attila (író, rendező) és a szakértők által készített szórakoztató, mégis információdús Ethno-zoom animációs rövidvideókat nézhettünk a magyar néprajz meghatározó alakjainak munkáiról, gyűjtéseiről, egy-egy műtárgy útját végigkövetve a kezdetektől a múzeumig. Például Xántus János gyűjtőútjairól, pekari maszkról, mikházai székelykapuról és egy 1910-es ipolykeszi cifraszűrről.

Xántus Jánost bemutató részlet az Ethno-zoom animációs rövidfilmből.
Xántus János által a Távol-Keletről a Néprajzi Múzeumnak küldött műtárgyanyag animációja az Ethno-zoom rövidfilmből.
Györffy István az 1910-es ipolykeszi gyűjtőútján. (Részlet az Ethno-zoom animációból.)
Györffy István megegyezett az ipolykeszi pásztorral a cifraszűrről és a pásztori viselet további jellegzetes tárgyairól. (Részlet az Ethno-zoom animációból.)

 A Néprajzi Múzeum gyűjteményének kiemelt darabjain túl, elméleti szinten ugyan, de bejárhattuk a kiállítást. Megismerhettük azokat a fő irányvonalakat, amelyekre a műtárgykompozíciók fel lesznek fűzve és együtt gondolkodhattunk az úton lévő múzeum munkatársaival, a különböző intézetekben dolgozó kutatókkal. Sok lezáratlan kérdés maradt, s remélhetőleg később a múzeumlátogatókban újabbak fogalmazódnak meg. 

Az elhangzott előadások a Néprajzi Múzeum Youtube csatornáján visszanézhetők.

Dr. Kemecsi Lajos főigazgató előadása és Szarvas Zsuzsa főmuzeológus, projektvezető bevezető előadása szintén a Néprajzi Múzeum Youtube csatornáján tekinthetők meg. 

Médiák:

Főigazgatói előadás:

New permanent exhibitions of the Museum of Ethnograpy. Szarvas Zsuzsa opening-presentation in English:

Ethno-zoom animációs rövidfilm:

Felhasznált képek forrása: Útközbe/ Ethno-zoom  

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: