Plakátköltöztetés, katalóguscédulák és diagyűjtemény – így telt két hét múzeumi gyakorlat a Néprajzi Múzeumban

2019. januárjában kezdtem a múzeumi gyakorlatomat a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumában. Kezdetben kicsit szkeptikus voltam a Múzeumi gyakorlat tantárggyal kapcsolatban, – na persze nem azért, mert nem gondolnám iszonyúan hasznosnak a diploma kézbe vétele előtt a szakma mindennapjaiba való betekintést, hanem azért, mert féltem, hogy folyton láb alatt lévő, kávéfőző-postára járó gyakornok leszek.

Szerencsére egyáltalán nem az lettem. A kéthetes gyakorlat alatt szinte minden típusú feladatból kivettem a részemet és valószínűleg többet tanultam az etnológusi pályáról, mint előtte bármikor. 

A Néprajz Tanszékre magyar alapszak után kerültem, a Régi magyar irodalom szemináriumokon, nyelvtörténeti kurzusokon már volt alkalmam “szövegemlék-simogatásra”. Amellett, hogy nagyon (nagyon-nagyon) elméleti fókuszú a gondolkodásom, valamiért mindig vonzott a kézzel foghatóbb, aprólékos adattári munka is. Kerezsi Eszterrel, mesterszakos hallgatótársammal együtt vetettük be magunkat az Etnológiai Archívum életébe és úgy hiszem, egyikünk sem bánta meg a választását! 

Majdnem két év távlatából is emlékszem, hogy nagyon tartalmas és jó hangulatú két hetet töltöttem az archívumban: nem volt két ugyanolyan munkanap, minden kolléga nagy mosollyal és türelemmel fogadott minket és úgy érezhettük – és ez szerintem kulcsfontosságú –, a gyakornoki munka, amit ránk bíztak, ténylegesen segíti a kollégák feladatvégzését. 

A gyakorlati időt diagyűjteményi feladatokkal kezdtem, rendezési, előleltározási és nyilvántartási munkát kaptam Granasztói Péter mellett. Na jó, ez talán nem hangzik annyira színes-szagos feladatnak így leírva, de ha azt mondom, hogy széki lakodalmi fotókat és torockói unitárius egyházi kincseket, konfirmálási fényképeket határoztam meg, az már izgalmasabban hangzik, nem? Ezután a hét második felében Kovács Evelin útmutatásával 1913-16 közötti, Néprajzi Osztály működésével kapcsolatos iktatott iratok katalóguscéduláit rögzítettem Excelben, ami nem a világ legadrenalindúsabb feladata volt, de Eszterrel egymást motiválva, jó tempóban haladtunk, zenét hallgattunk és ki-kipillantgattunk a gyönyörű, vastag havas parlamentre. 

A következő héten Granasztói Péter mellől átkerültem Tasnádi Zsuzsanna mentorálása alá, az ő útmutatásával kezdtük el a régen nem rendszerezett plakátgyűjtemény tételeit feljegyezni és előkészíteni a költözésre. Igazi csapatmunka volt ez Eszterrel és Zsuzsannával, igazi grafikai kincsekre bukkantunk és nagyon jó érzés volt a hatalmas halom plakátból precíz tekercseket gyártani. Két hét után elköszöntem a Néprajzi Múzeumtól és úgy éreztem, bármikor szívesen visszamennék ide dolgozni!

Szerző: Bobák Szilvia