Idén 200 éve, 1822-ben jelent meg az első magyar népmesegyűjtemény németül Bécsben, Gaal György Mährchen der Magyaren című munkájának fordítása és kritikai kiadása azonban folklorisztikai jelentősége ellenére máig nem történt meg. Miért nem fordította le eddig senki az első magyar népmeséket tartalmazó kötetet? A gót betűk megfejtésén túl milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Népmesék egyáltalán a Gaal-szövegek?
Címketár:interjú
A nagy karácsonyi veszekedés, avagy az antropológia magyarázata arra, miért nem vagyunk felhőtlenül boldogok a szeretet ünnepén – interjú Bali Jánossal
Miért nem boldogok az emberek karácsonykor? Nevezhető-e a szeretet ünnepe globális fogyasztási rítusnak? Az egységesítő globalizáció hatására eltűnhetnek-e teljesen a lokális karácsonyi szokások? Bali János tanár úr vezet be minket a megváltozott karácsonyi rítusok világába a lundi iskola módszertanából kiindulva.
„A közös zenélés képes hidat építeni különböző kultúrák között” – Morvay Judit civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
Néprajzos hallgatóként került a bagi romatelepre, majd zenepedagógusként tanult tovább Bécsben. Az emberek iránti kíváncsiság és a szociális hátrányok enyhítésének vágya végül egy zeneművészeti alapítványban öltött testet.
„Az illusztrációs munka is hasonlít a néprajzosokéra” – Korbuly Ágnes civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Korbuly Ágnes vagyok, illusztrátor és kulturális antropológus. Jelenleg a rajz és a főként gyerekeknek szóló vizuális kreatív foglalkozások szervezése, vezetése az, amivel foglalkozom, utóbbiba igyekszem a néprajzot és az antropológiát is bekapcsolni.”
„Kiemelten lényeges, hogy odafigyeljünk a hallgatóinkra” – interjú Bárth Dániellel, a Néprajzi Intézet új igazgatójával
Az ELTE BTK Néprajzi Intézetében Mohay Tamást Bárth Dániel váltja az intézetigazgatói székben. Vajon gondolt-e diákként arra, hogy ő is intézetigazgató lehet egyszer? Milyen jövőképet lát az alap- és mesterszak, illetve a doktori képzés előtt? Milyen egyetemi nehézségekkel kell szembenéznie a jelenkori válságidőszak közepette?
„Mindennek lehet kulturális antropológiai megközelítése” – Fazekas Anna civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
„Fazekas Anna vagyok, 2012-ben végeztem az ELTE BTK néprajz szakán, majd 2015-ben hungarológus szakon. 2017 óta dolgozom kedvenc csapatomnál, a Hangvetőnél, hazai és nemzetközi világzenei és népzenei fesztiválok teljes körű lebonyolítása, konferenciák és egyéb oktatási programok szervezése, dokumentumfilmek gyártása tölti ki a napjaimat.”
„Két választásom volt, vagy visszaveszem a sebességet, türelmesen leülök és várom, hogy mi akar nekem itt megmutatkozni, vagy nem lesz ebből semmi…” – Komáromi Tünde kutatásai hazai terepen és a nagyvilágban
Komáromi Tünde néprajzkutató, kulturális antropológus 2006 augusztusától több, mint egy évet töltött Oroszországban családjával a Halle-i Max Planck Szociálantropológiai Intézet posztdoktori ösztöndíjasaként. Kutatásának középpontjában a démonológia, megszállottság és exorcizmus állt, amelyet a kortárs ortodoxia keretein belül vizsgált.
Láncreakció/Hesz Ágnes: „nem vagyok az a típus, aki két tanóra közötti szünetben gyorsan ír egy fél oldalt a tanulmányához”
Peti Lehel kérte fel a Láncreakció folytatására Hesz Ágnest, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének docensét, aki elmesélte nekünk, milyen út vezette az Egri csillagok olvasmányélményétől a néprajz szakig, hogyan lehet feltöltődni a fizikai munkavégzéstől és hogy mire jó az IC kocsik alapzaja.
Láncreakció/Bakos Áron: „Ebben a szakmában az a legszebb, hogy a személyközi valóság talajáról elrugaszkodva egészen filozófiai magasságokig juthatunk el”
Wilhelm Gábor kérte fel a Láncreakció folytatására Bakos Áront, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének tanársegédjét és a Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak muzeológus projektmunkatársát. Pákászok, internetmentes rezervátumok, a kilencvenes évek ifjúsági magazinjai: Bakos Áron válaszai következnek.
Láncreakció/Wilhelm Gábor: akit az indiánregények vittek az antropológia felé
A tavaszi vizsgaidőszakban ismét a szakma kiemelkedő kutatóival, oktatóival készítünk személyes hangvételű interjúkat, mellyel hallgatóinkat inspiráljuk az egyetemi megpróbáltatások közepette. Frazon Zsófia kérte fel a Láncreakció folytatására Wilhelm Gábort, a Néprajzi Múzeum Ázsia- és Indonézia-gyűjteményének muzeológusát, akinek igen határozott válasza van arra, hogy el akarta-e hagyni valaha a pályát és aki a naplóírásról mint munkamódszerről is mesélt nekünk.
ELTE Néprajz Blog 